Fresh from the Press

Átadták a futókört az Alsóparkban. Az 1 km hosszú és 1,22 m széles létesítmény a Rákos-patak mentén, a Művészetek Háza mögötti hídtól az Ady Endre sétányról a parkba vezető hídig vezet, majd onnan a parkon át visz vissza a kiindulási ponthoz. A futókörre – amire Gödöllő város önkormányzata pályázati forrásból 29.998.765 forint, ötven százalékos támogatást nyert – a Magyar Atlétikai Szövetség által jóváhagyott, az atlétikai pályáknál is használt gumiburkolat kerül. A futókör tovább bővíti városunk szabadtéri sportolási lehetőségeit, kiszolgálva ezzel sokak igényét.
Az Országos Futópálya Építési Program 2019 elején indult az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosság koordinálásával és támogatásával. A gödöllői futókör az első az országban, ami ennek a programnak a keretében valósult meg.

1920. június 4-én, a történelmi Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek.
Idén, a 100 éves évforduló alkalmából Gödöllő minden közintézménye félárbócra eresztette a zászlókat, és 16 óra 30 perckor megszólaltak újra a harangok, megidézve a 100 évvel ezelőtti tragédiát. Így kezdődött a megemlékezés a Gödöllői Királyi Kastély melletti országzászlónál és Trianon emlékműnél.
A rendezvényen elsőként Gémesi György polgármester mondott beszédet, majd Klement Péter önkormányzati képviselő emlékezett meg a békediktátum aláírásáról és annak következményeiről.

Az ország területének 2/3 részét elvesztettük. A lakosság 56 százaléka, 3,2 millió magyar került idegen országba egyik pillanatról a másikra. A termőföld 61, az ország faállományának 88, a vasút 62, a kiépített utak 64, a vasércbányászat 83, a sóbányászat 100 %-át adta idegen kézbe a diktátum. Különleges intézkedésként az újjáépítés során nem épülhetett vasút egynél több sínpárral.

A beszédeket követően Balogh Péter Piusz, a Gödöllői Premontrei Apátság apátja, Albert Gábor, a Gödöllői Evangélikus Egyházközség lelkésze, dr. Sivadó János, a Gödöllői Görögkatolikus Egyházközség lelkésze és Balogh Tamás, a Gödöllői Református Egyházközség lelkésze mondtak imát és áldást, majd a résztvevők elhelyezték koszorúikat az emlékműnél.

A megemlékezésen Annus Réka gyimesi és kalotaszegi keservessel és moldvai népdallal idézte meg az anyaországtól elszakítottak fájdalmát, kobzon közreműködött

Este 20 óra 20 perckor ismét lehetőség nyílik a megemlékezérsre. Ebben az időpontban szerte a világon, ahol magyarok élnek, meggyújtják az Összetartozásunk Tüzét. Erre városunkban az országzászlónál es a Trianon-emlékműnél kerül sor.

Szent István király ezeresztendős keresztény államiságát a Kárpát-medencében, Trianonnál pont egy évszázada zúzták szét, feldarabolva az országot.
Tíz évvel ezelőtt az Országgyűlés a kettős állampolgárságról szóló törvényben az elcsatolt területeken élő és a világban szétszóródott magyarokat közjogi értelemben is a nemzet részévé, június 4-ét pedig a Nemzeti Összetartozás Emléknapjává tette.

A Zöld Híd B.I.G.G. Nonprofit Kft. tájékoztatja a tisztelt lakosságot, hogy ellátási területén 2020. június 1 -től folytatja annak ellenőrzését, hogy a lakosok gyűjtőedényeiken elhelyezték-e a szükséges matricát, amellyel jogosultságukat igazolják a szolgáltatás igénybevételére. Ennek hiányában az azonosítatlan edények tulajdonosait a Zöld Híd munkatársai piros színű matrica felragasztásával figyelmeztetik, felhívva a figyelmet a matrica pótlására, felhelyezésére.
Amennyiben a lakos nem kapott matricát, de jogosult lenne arra, kérik, vegye fel a kapcsolatot a Zöld Híd B.I.G.G. Nonprofit Kft. ügyfélszolgálatával!

E-mail: ugyfelszolgalat@zoldhid.hu