Gödöllő főtere, a nagy kiterjedésű Szabadság tér a HÉV-től rövid sétával közelíthető meg. Nevezetességei a Dózsa György úttól jobb felé haladva: volt Községháza, ma Erzsébet Királyné Szálloda, Református templom (9. sz.), Városháza (7. sz.), Világbéke Gong (a Városházától jobbra), Hamvay kúria (5. sz.), Gödöllői Városi Múzeum (5. sz.), Városi piac, Pelikános kút (5. sz.)
Az Új Magyarország fejlesztési program keretében, közel 1 milliárd forintos fejlesztéssel, 2011-re megújul a főtér. A II. Világháború előtti városközpont szecessziós hangulatát, melyet a szocializmus alatti drasztikus épületbontások és az oda nem illő tízemeletes házak felépítése eltüntetett – új hangulati elemekkel idézik meg: a világítást 46 szecessziós stílusú kandelláber adja, a Református templom előtt szökőkutat építenek: zenével kísért programját a kényelmes padokról szemlélhetik az arra járók.
Közel száz féle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített ligetet. Egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak, a tiszteletére Magyarországon ültetett, közel 3.000.000 emlékfából ide mintegy 48.000 került. A krími hársakkal szegélyezett sétány vezet a Gödöllőt – inkább, mint a bécsi Hofburgot – otthonának tekintő királyné szobrához, melyet 1901-ben, Ferenc József jelenlétében lepleztek le.
Erzsébet-szobor
Kezében virággal és napernyővel – ahogyan a gödöllőiek magányos sétái során oly gyakran látták – örökíti meg Ferenc József osztrák császár és magyar király feleségét a világ első, egészalakos Erzsébet királyné-szobra, Róna József szobrászművész alkotása. A virágfüzéres kőtalapzaton álló, életnagyságnál jóval nagyobb, két és fél méter magas bronzszobor egyenes tartásával, arcának finom vonásaival, alakjának gondos kidolgozásával sokat elárul a királyné szépségéről, összetett személyiségéről, a magyarok iránta érzett szeretetéről.
Sziklahalom
A szobor háta mögötti ligetben egy sziklahalom magasodik, kövei az akkori Magyarország hatvannégy vármegyéjét jelképezik. Tervezője (a budapesti Hősök tere szobrainak megalkotója) Zala György szobrászművész, aki a kompozíció tetejére egy fehér mészkőből faragott királyi koronát helyezett. Gödöllő városfejlesztési programjai keretében, 2010-ben felújításokra kerül sor az Erzsébet-parkban: megújul a szobor, körötte díszparkot alakítanak ki, rendezik a főbejárat kerítés felöli oldalát és az előtte lévő területet.
Kálvária
Különösen szép barokk emléke Gödöllőnek a Grassalkovich I. Antal (1694-1771) gróf megrendelésére, feltehetőleg a kastély tervezője, Mayerhoffer András által 1771-1775 között épített Kálvária. Krisztus keresztre feszítésének színhelyét, a Golgotát, egy belül üreges kőépítmény jelzi. Belsejében a kastélykert öntözésére szolgáló, vörös márvánnyal burkolt víztározót alakítottak ki, melybe a Pazsaki-forrásból vezették a vizet. A forrás eliszaposodása miatt a királyi korszakban más megoldást alkalmaztak: az Alsó-parkban lévő Hattyús tó vizét nyomták fel, gőzgépek segítségével. A Golgotát két oldalról kőkorlát övezi, rokokó mintázata dekoratív peremként veszi körbe a három kereszt tövében álló három alakot: Szűz Mária, Szent János és Mária Magdolna szobrát – köztük már csak az első kettő eredeti. A puha mészkőből épült, jellegzetesen barokk kori köztéri alkotást időjárásnak kitett sérülékenysége miatt többször felújították: 1827, 1931, 1961, 1990-ben. 2010-ben újabb renoválásra kerül sor: az alépítményt a szobrokkal együtt restaurálják, kertrendezéssel megszépítik a Kálvária környékét.
Az 1920-1930-as években Magyarország legjelentősebb növénykertje volt a József Főherceg Ligetnek nevezett, 1902-ben, 190 hektáros területen alapított arborétum, melyet azért hoztak létre, hogy az alföldi területek fásítására alkalmas fafajokat honosítsanak meg benne. A II. világháború az arborétum faállományában is súlyos károkat okozott. 1960-tól az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai nagyszabású telepítési programba kezdtek, amelynek eredményeként ma már 110 nyitvatermő és 650 lombos fafaj, illetve alfaj vagy változat található meg itt. Az erdészeti cserje- és fagyűjtemény jelenleg 350 hektárnyi területen működik. Ennek 90 százaléka erdészeti kutatási célokat szolgál, 10 százaléka park jellegű. A területen található az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által elismert és nyilvántartott díszfa-, díszcserje-, és fenyő törzsültetvény, melyben 185 taxon szerepel 407 egyedszámmal. Az arborétumot kerekes székkel is látogathatják. Az arborétum 1989 óta rendszeres nyitva tartással várja a látogatókat.
A Barokk Év alkalmából 2011. március 5-én a Grassalkovich Kastély parkjában állították fel Mária Terézia királynő egész alakos bronzszobrát a Királydombi pavilon közelében kialakított talapzatra. Abban az évben kettős évfordulóra emlékezett a város: 260 éve látogatott a kastélyba Mária Terézia és 240 éve hunyt el a kastély építtetője, Grassalkovich I. Antal.
Zala György 1907-ben készített alkotásának változatos története volt. A szobor eredetileg a Millenniumi Emlékmű része volt a Hősök terén, de a XX. század folyamán többször is kegyvesztetté vált a többi Habsburg uralkodóval együtt. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején az emlékműről leemelték a Habsburg-család tagjait, majd a Horthy-korszakban a szobrokat visszaállították.
A második világháború sem kegyelmezett az uralkodóknak. Mária Teréziát találat érte, a szobor alsó része megsemmisült. Az 1950-es években a Habsburgok teljes mértékben kegyvesztetté váltak és csak a szerencsének köszönhető, hogy nem lettek beolvasztva a Sztálin-szoborba, mint például gróf Andrássy Gyula lovas szobra. Az üres helyeket a magyar függetlenségért küzdő vezetők, Bocskai István és Bethlen Gábor szobrai töltötték be.
A lecserélt szobrok először a BTM Kiscelli Múzeumának raktárába, majd onnan Sülysápra ”költöztek”. A rendszerváltás után elsőként Mária Terézia szobrát restaurálta Illyés Antal 2002-ben, ekkor került a Szépművészeti Múzeum aulájába a főbejárat mellé, onnan került Gödöllőre.
A magyar szabadságért életüket áldozó hősök emlékére, a szabadság szimbólumaként került felállításra Velekei József Lajos műve 1992-ben, az egykori kastélypark Alsó-parkjában. A karjait széttáró emberalakra emlékeztető, 9,3 méteres szobor országos ismertségét a Magyar Szabadság Napja rendezvénynek köszönheti, amelyet a Világfa előtt tartanak minden év júniusában.
Az időjárásnak kitett szobor romló állapotát egy nyári vihar 2008 augusztusában helyreállíthatatlanná tette. A megújult, egy felszálló madárra emlékeztető Világfa 7 méter magas és 7 méter széles és egy 2 méter magas, hasáb alakú talapzaton kapott helyet. Az emlékmű egyes részei cserélhetőek lesznek, az időjárás viszontagságai ellen felületkezeléssel látják el és – amennyire lehet – vandálbiztos is kialakítást kap.
Európában először Gödöllő főterén került felállításra a Föld népeinek testvériségét hirdető emlékmű, Indonézia ajándéka Magyarországnak. A világ nemzeteinek zászlóit, a világvallások szimbólumait és Földünk óceánjainak térképét ábrázoló jelképet a Világbéke Bizottság hozta létre, mementóként arra a 200 halálos áldozatot követelő robbantás-sorozatra, melyet 2002-ben követtek el az indonéz turistaparadicsomban, Bali szigetén. A Bizottság 2007-ben ajánlotta fel hazánknak a civilizációs és gazdasági-technológiai előrehaladás és a békés társadalmi viszonyok sikeres érvényre juttatása elismeréseként. A 150 kilogramm súlyú, 2 méter átmérőjű bronz emlékmű Djuyoto Suntani indonéz szobrászművész alkotása, 2007 május 2-án került felavatásra. Története az előtte elhelyezett fekete márványtáblán olvasható, a körötte lévő kis parkot a trópusokon honos növények alkotják.
Aradi vértanúként lett nemzeti hőssé a Gödöllőn, kisbirtokos nemesi családban született Török Ignác (1795-1849) honvédtábornok. Apja, a Grassalkovich-uradalom gazdatisztje tanulni Bécsbe küldte fiát, aki a hadmérnöki akadémia elvégzése után a magyar nemesi testőrségnél erődítéselméletre oktatta, Görgey Artúrt és Klapka Györgyöt is. Katonai pályája gyorsan ívelt felfelé: az 1848-49-es szabadságharc kitörésekor őrnagy, – Károlyváros (ma Karlovac, Horvátország) erődítési igazgatója-, alezredesi rangot a hadmérnöki karban szerez, 1848 szeptemberétől Komárom erődítési igazgatója majd 1849 januárjától tábornok. Júniusban a visszafoglalt budai vár erődítéseinek bontását irányította, majd júliustól a szegedi erődítési munkálatokat vezette. A világosi fegyverletételnél elfogták, a hadbíróság kötél általi halára ítélte. „Lelkiismeretem felment engem” mondta a per során. Október 6-án végezték ki Aradon, 12 tábornoktársával együtt. Hős szülöttjének Gödöllő először 1949-ben állított szobrot. Az 1955-ben alapított Török Ignác Gimnázium előtt áll egy másik, 1995-ben leleplezett, közadakozásból készült bronz mellszobra a hős tábornoknak. Október 6-án minden évben itt tartják az aradi vértanúkra emlékező városi ünnepséget.
Az ifjúság védőszentjét a szűzi tisztaság jelképével, liliommal a kezében ábrázolta Ludvig Krausz szobrászművész az 1931-ben, a katolikus hívek adakozásából felállított kőszobron.
Szent István és Boldog Gizella királyné fia, a példás életű és tudományokban jártas herceg korai halála – 1031. szeptember 2-án egy vadkan-vadászaton szerzett sérüléseibe halt bele-miatt nem követhette apját a trónon, de szentté avatásuk VII. Gergely pápa által, 1083-ban egy időben történt.
A Magyar Szabadság Napja XX. jubileumi rendezvénye (2010. június 26.) alkalmából felavatott 4,5 méter magas, két tonna súlyú oszlop a kora középkor egyik legjelentősebb ütközetének, a honfoglalás befejezésének számító, sorsdöntő pozsonyi csatának állít emléket. A Keleti Frank Királyság és a Magyar Törzsszövetség hadseregei között, 907. július 4-7-ig zajlott le a magyarok visszaszorítását célzó ütközet, mely az Árpád vezette hadak fölényes győzelmével végződött. A többszörös túlerőben lévő bajor sereg nagy része megsemmisült, vezérük, Luitpold bajor őrgróf, 3 püspök és 19 gróf is életét veszette. A győzelem, melyet követően 950-ig nem lépett idegen támadó hadsereg magyar területre, a Magyar Fejedelemség határait kitolta az Enns folyóig. Innen a népmesékből jól ismert fordulat: túl az Óperencián, vagyis az Enns folyón túl, németül ober Enns. Az emlékművet a Történelmi Vitézi Rend és a Szent György Lovagrend ajánlotta fel Gödöllőnek. Füredi Gábor fafaragó művész egy villámsújtotta, 400 éves törökmogyoróból faragta, díszítéseinek motívumait a magyar őstörténet- és honfoglalás hiteles régészeti leleteiből vette, a két álló alak honfoglalás-kori öltözetét László Gyula régészprofesszor kutatásai alapján formálta.
A település központjában álló, 1823-ban készült, klasszicista stílusú szobor a tűzoltók védőszentjét, Szent Flóriánt (? – 304) ábrázolja. A római hadsereg tisztjeként katonáit az égő erődből kimentette, majd keresztény hitét megvallva halt mártírhalált: kővel a nyakában az Enns folyóba vetették. Sírja felett (Lorch, Ausztria) ma az Ágoston-rendi szerzetesek kolostora áll. Tisztelete Magyarországon a XVIII. században terjedt el, attributuma az égő ház, melyre legendája két magyarázatot is ad: gyermekkorában, imájára kialudtak egy égő ház lángjai, illetve egy szénégetőt mentett meg a tűzhaláltól, amikor az hozzá fohászkodva vizet kért. (A szénégető máglyája lángra lobbant, próbálta eloltani, azonban ő is a tűzbe esett, ekkor vizet kért a víz által halt Flóriántól, így menekült meg a tűztől.)
