Fresh from the Press

A költő, forradalmár, nemzeti hős Petőfi Sándor (1823-1849) és Gödöllő kapcsolata a magyar lírát egy gyönyörű versciklussal, a „Szerelem gyöngyei”-vel ajándékozta meg. 1845-ben, augusztustól októberig többször is időzött Gödöllőn. Barátjánál, Erdélyi Ferenc református lelkésznél megismerkedett Mednyánszky Bertával, a Grassalkovich uradalom jószágigazgatójának leányával. A szép szőke Berta elfogadta a költő udvarlását, azonban a lány apja, a Pestről írt leánykérést elutasította. A hirtelen fellobbant, majd eltiltott szerelem érzelmeiről a „Szerelem gyöngyei” és a „Versek” című kötetekben vall Petőfi. Az előbbi egyik legismertebb, megzenésített verse a „Fa leszek, ha fának vagy virága” kezdetű.
Egy másik irodalmi mű is kötődik Gödöllőhöz: 1843-ban, mindössze három hét alatt, itt fordította angolból George Payne Rains Robin Hood c. művét, a Külföldi Regénytár számára.
A 2,5 méter magas, bronzból készült Petőfi-szobor Turáni Kovács Imre alkotása, 1955-ben leplezték le, az 1848-49-es szabadságharc-centenáriumot követően országos szinten fellángolt Petőfi-kultusz gödöllői emlékeként.

A költő egykori szállásának helyén álló házat jelöli az emléktábla.

A Városi Piac közepén, kényelmes ücsörgésre csábító padokkal körülvéve szökőkút áll. Oldalán érdekes formájú vízköpők, tetején Gödöllő címerállata, a pelikán. Jó fotótéma, a barokk boltívet is belekomponálva szép emlékképek készíthetők a városnézés során.

A premontrei rend új kápolnáját az államosított és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem részére átadott épület háta mögötti Fácán soron, 1991-ben kezdte el építeni és 1993-ban, a Szentlélek tiszteletére szentelték fel. A nemesen egyszerű, fehér falú kápolna dísze egy 16 négyzetméteres, gyönyörű üvegablak, az “Őseink hazára találása”. Tervét a Gödöllői Művésztelep egyik alapítója, Nagy Sándor készítette, a kivitelezés L. Szabó Erzsébet iparművész munkája.

Bővebb információ, istentiszteletek rendje:
Gödöllői Premontrei Perjelség honlapja: www.prem.hu

A Kastélytemplom főbejárata közelében, a Szabadság út mentén áll az 1750-ben készült, barokk stílusú Nepomuki Szent János-szobor, melyet a kastélyépítő Grassalkovich I. Antal állíttatott. Nepomuki Szent János tisztelete a XVIII. században terjedt el a Habsburg-birodalomban: a halászok és vízi molnárok pártfogóját tisztelték , de szobrai sokfelé megtalálhatók folyók és hidak közelében.

Szűz Mária eredeti bűn nélküli világra jöttét, a Szeplőtelen Fogantatást dicsőítő szép barokk kompozíció egyedisége a talapzatán elhelyezett 4 dombormű, melyek Mária életének meghatározó eseményeit – Mária és Erzsébet találkozása, az Angyali üdvözlet, Mária bemutatása a templomban és Mária mennybevétele – ábrázolják. Hainburgban (Ausztria) és Nyitrán (Szlovákia) látható hasonló Mária-oszlop, alkotójuk ugyancsak Martin Vögerl osztrák mester, aki Grassalkovich I. Antal megbízására készítette a XVIII. századi barokk szobrászatra jellemző, elemi csapások elkerülésére vagy hálaadásként készülő köztéri szobrot. A talapzatot 4 szent szobra veszi körül: Avilai Nagy Szent Teréz, Páduai Szent Antal, Szent Flórián és Szent Rókus. Mária – fején tizenkét csillagból álló koronája – a virágdíszes oszlop tetején áll. A puha homokkőből készült szobrot többször, legutoljára 2006-ban restaurálták. Körötte kis kert rózsákkal, mely ismert Mária-attributumként fejezi ki a Szeplőtelen Fogantatást: Mária, a „tövis nélküli rózsa”.

A Gödöllői Művésztelep alapítójának szobra a Gödöllői Városi Múzeum előtt áll, mintegy nyitányként ahhoz a múzeumi sétához, amellyel a művésztelep tevékenységét és az ott élő művészközösség sajátos életmódját ismeri meg a látogató, Magyarország egyetlen állandó szecessziós kiállításán.

Különösen szép barokk emléke Gödöllőnek a Grassalkovich I. Antal (1694-1771) gróf megrendelésére, feltehetőleg a kastély tervezője, Mayerhoffer András által 1771-1775 között épített Kálvária. Krisztus keresztre feszítésének színhelyét, a Golgotát, egy belül üreges kőépítmény jelzi. Belsejében a kastélykert öntözésére szolgáló, vörös márvánnyal burkolt víztározót alakítottak ki, melybe a Pazsaki-forrásból vezették a vizet. A forrás eliszaposodása miatt a királyi korszakban más megoldást alkalmaztak: az Alsó-parkban lévő Hattyús tó vizét nyomták fel, gőzgépek segítségével. A Golgotát két oldalról kőkorlát övezi, rokokó mintázata dekoratív peremként veszi körbe a három kereszt tövében álló három alakot: Szűz Mária, Szent János és Mária Magdolna szobrát – közülük már csak az első kettő eredeti.
A puha mészkőből épült, jellegzetesen barokk kori köztéri alkotást időjárásnak kitett sérülékenysége miatt többször felújították: 1827-ben, 1931-ben, 1961-ben, 1990-ben. 2011-ben újabb renoválásra kerül sor: a Norvég Alap támogatásának köszönhetően az alépítményt a szobrokkal együtt restaurálták, kertrendezéssel együtt megszépítették a környékét.

Hat éves korában lett Halics királya Árpád-házi Kálmán herceg (1208-1241) II. András fia, a premontrei rend nagy mecénása: jászói monostoruk felépítését birtok-, és pénzadománnyal segítette. Az 1226-ban horvát bánná kinevezett herceg a tatárok ellen vívott muhi csatában szerzett súlyos sérüléseibe halt bele 1241-ben. A vesztes csatában halt hősi halált Ugrin kalocsai érsek és Montreáli Jakab templomos lovagrendi nagymester, portréjuk a szobor talpazatának két oldalán látható. A Kálmán herceget lovon ábrázoló szobrot a hálás premontrei rend állíttatta, a hercegtől kapott birtokok jövedelméből épített premontrei rendház elé, felavatására 1931-ben került sor.

A magyar történelem fényes korszakára, az 1848-49-es Dicsőséges Tavaszi Hadjáratra emlékeztet a Szász Gyula szobrászművész által készített, 1899-ben felállított emlékmű. Az 1849. április 6-án Isaszegnél lezajlott csatában a Görgey Artúr vezette magyar sereg győzelmet aratott az osztrák sereg felett. A csatában elesett honvédek közül többeket temettek el Gödöllőn, míg sokan Isaszegen, a Katonapallag honvédsírjaiban alusszák örök álmukat.