Fresh from the Press

                                                                                  Tisztelt Gárdonyi G. utcai Lakók!

                                                                                             Gödöllő, Máriabesnyő

Tájékoztatjuk Önt/Önöket hogy a Besnyői utca, Gárdonyi utca közúti csomópont, a közúti aluljáró a vasúti műtárgy bontása és a hozzá tartozó útszakaszok (Klapka Gy. u.) átépítési munkái: csapadékcsatorna, ivóvízvezeték földmunkái,  útépítési munkák 2019. 01. 29. napjától megkezdődnek. A munkálatok ideje alatt a Gárdonyi u. zsákutca lesz. A Gárdonyi utcai ingatlanok csak a Mikes Kelemen u. felől lesznek megközelíthetők. A Besnyő utca Gárdonyi u felőli oldala félpályás lezárásra kerül a patakhíd és az aluljáró közötti szakaszon a jármű forgalom elől. A gyalogos forgalom ideiglenesen az építési terület mellett haladhat.

A jelzet munkák várható befejezése 2019. 03.01. napja ezt követően ismét módosul a forgalmi rend.

Megértésüket, türelmüket előre is köszönjük. Észrevételt, panasz bejelentést a godollo@ vasuttechnika.hu e-mail címen tehetnek.

Tisztelettel

Swietelsky Vasúttechnika Kft.

A Gödöllő – Hatvan vasútfelújítási projekt Kivitelezője

Nagy sikerrel mutatták be a Művészetek Házában Gémesi Gergely A mennyek kapujában című művét. A több gödöllői művészeti csoport összefogásával megvalósult ősbemutatón Falk László, a Cavaletta Művészeti Egyesület elnöke mondott köszöntőt, és ismertette Gémesi Gergely zenei pályafutását, kiemlete többek között a Cavaletta Ad Hoc színháza előadásához, és a Gödöllői Táncszínház Egri Csillagok című produkcióához írt zenéjét.
A mű bevezetőjeként Gémesi Gergely Pillangó és Széltánc című szerzeményei csendültek fel. Utóbbi művet a szerző,testvérének Gémesi Gabriella brácsaművésznek írta, s ezen az estén az ő előadásában csendült fel, Ferenczi Beáta közreműködésével.
Az est során több gödöllői művészeti csoport, a Gödöllői Szimfonikus Zenekar, a Talamba Ütőegyüttes, a Cavaletta Nőikar, a Városi Vegyeskar, szólistaként pedig Czelleng Réka, Reményi Anna, Nagy Bertalan és Gombos Viktor közreműködött. A kilenc tételből álló mű, a szerző korábbi, Requiem a szerelemért című darabjának folytatása, mely az élet és a halál határvonalán keresi a kapaszkodókat. A mennyek kapujában egy lelki keresztút, melynek tétje, hogy eljutunk-e önmagunk feláldozásához és merjük-e vállalni a szenvedés általi megtisztulást. Amikor magunkra maradunk és nincs más kapaszkodó, csak a hit ereje, merünk-e igazán erősek lenni és odaadni magunkat egy számunkra megfoghatatlan világnak. Az élet és halál közti lét küzdelmeit mutatja be a mű, emberi érzéseket, a magányt, a kiüresedést, a boldogság keresését. A darab legfőbb üzenete, hogy ha a sok nehézségben is az igaz utat járjuk, az ima és a megbocsátás erejével eljuthatunk az ’örök fényességbe’.
A szövegben, melyet szintén Gémesi Gergő írt, litugikus szakaszok is helyet kaptak. A mű meginkább az oratórium műfajához áll közel, de a klasszikus és a modern zenei elemek keveredése teszi igazán izgalmassá.
A sok szempontból különleges produkció ősbemutatóját Farkasházi Dávid vezényelte.

A Budapest–Hatvan vasútvonal pályarekonstrukciójának következő fázisában február 4-től szünetel a vasútforgalom Pécel és Aszód között, várhatóan a decemberi menetrend váltásig. Ez idő alatt a Pécel és Aszód között vonatpótló buszok szállítják majd az utasokat. A beruházó   NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a MÁV- Start Zrt., és a kivitelezők képviselői a héten folytatott megbeszélés során ennek lebonyolításáról Gödöllő város önkormányzata részére az alábbi tájékoztatást adták.

Február 4-től a pótlóbuszok a gödöllői vasútállomást nem érintik.

Az InterCity járatokat helyettesítő pótlóbuszok nem érintik Gödöllőt, Budapest és Hatvan között közlekednek az M3 autópályán.
A gyors- és a személyvonatok pótlóbuszait, amik Pécel és Aszód között közlekednek, eltérő színű jelzéssel és számozással különböztetik meg.

GYORSVONAT PÓTLÓBUSZOK útvonala Gödöllő területén:
Pécel felől: Isaszegi út – Ady Endre sétány – Szabadág út
Aszód felől: M3-as autópálya – Dózsa György út – Szabadság út – Ady sétány – Isaszegi út

Megállók:
Mind a Pécel, mind az Aszód felől érkező buszok a Szabadság úton a Smarni előtti buszmegállónál és a Volánbusz pályaudvaron lévő megállónál állnak meg.

SZEMÉLYVONAT PÓTLÓBUSZOK útvonala Gödöllő területén:
Pécel felől: Isaszegi út – Ady Endre sétány – Szabadág út
Aszód felől: Szabadság út – Ady Endre sétány – Isaszegi út

Megállók:
Pécel felől:
Állami telepek – gépgyári buszmegálló, Szabadság út- Smarni előtti buszmegálló, Volánbusz pályaudvar, Máriabesnyő: Szabadság út – Mikes Kelemen utcai buszmegálló

Aszód felől:
Máriabesnyő: Szabadság út –  Mikes Kelemen utcai buszmegálló, Volánbusz pályaudvar, Ady sétány  – Királyi kastély előtti buszmegálló, Állami telepek- gépgyári buszmegálló

A Pécel felől Aszód irányába közlekedő pótlóbuszok a Volánbusz pályaudvarnál a Szabadság úttal párhuzamosan, az út mellett állnak meg.
Az Aszód felől érkező buszok a Volánbusz pályaudvaron belül kijelöl megállóban állnak meg.

Vasúti jegy vásárlási lehetőség a február 4-én kezdődő vágányzár ideje alatt Gödöllőn
– a Volánbusz jegypénztárában
– a január végén a Volánbusz pályaudvar mellett kialakításra kerülő kiszolgáló létesítményben
– interneten https://jegyvasarlas.mav-start.hu oldalon

Az utazással kapcsolatos észrevételekkel a tisztelt utasok MÁV- Start Zrt.  ügyfélszolgálatához fordulhatnak.

Hirdetmény_80_Rákos – Hatvan_0204-0512

Hirdetmény_80a_Rákos – Hatvan_0203-0204

Hirdetmény_80a_Rákos – Hatvan_0204-0512

Hirdetmény_körIC elvágás szöveges

GÖDÖLLŐ település kéményseprőipari közszolgáltatója 2019. január 1-jétől a katasztrófavédelem kéményseprőipari szervezete. Ezzel a változással a városban a lakossági tulajdonú ingatlanok és a társasházak égéstermék-elvezetőinek rendszeres felülvizsgálatát a katasztrófavédelem szakemberei végzik el.

Továbbra is elengedhetetlen, hogy évente legalább egyszer mindenki ellenőriztesse a fűtőeszközét. Fűtési technológiától függetlenül komoly veszélyt jelenthet a készülékek szabálytalan kivitelezése, illetve a karbantartás és a rendszeres műszaki felülvizsgálat elmulasztása. A rendszeresen karbantartott fűtőeszköz nemcsak biztonságos, hanem gazdaságosabban is működtethető.
A katasztrófavédelem az alábbi rövid útmutatóval igyekszik segíteni a lakosságot, ami tartalmazza a kéménysepréssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat:

Amennyiben családi házban él és a házba nincs bejegyezve gazdálkodó szervezet, akkor a kéményseprés ingyenes. A kéményseprő akkor jön, amikorra a kéménytulajdonos időpontot foglal.

Ezt megteheti
online a www.kemenysepres.katasztrofavedelem.hu honlap ügyfélszolgálati oldalán, az Időpontfoglalás elektronikus űrlap kitöltésével itt: http://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu/ugyfelszolgalat
Telefonon az előhívó nélkül, ingyenesen működő 1818-as számot hívják. (Rövid adatvédelmi információk után válasszák a 9-es, 1-es majd ismét az 1-es gombokkal az Időpontfoglalás menüt, ahol a bejelentkező ügyintéző, a hívó adatainak felvételével elindítja a vizsgálati időpont egyeztetési folyamatát. A katasztrófavédelem munkatársa visszahívja az ügyfelet, és megbeszélik az ellenőrzés napját és idejét.) Normál tarifával hívható számok: 06-70/641-8532,06–70/667-9888,
E-mailben, a levelet a kemenysepro.ugyfelszolgalat@katved.gov.hu címre küldve. Postai úton a BM OKF GEK részére címzetten, 1903 Budapest, Pf.: 314. címre küldve.
Személyesen a Pest Megyei Ellátási Csoport irodájában – 2045 Törökbálint Raktárvárosi út 1. valamint 1165 Budapest Diósy Lajos u. 28. alatt-hétfőnként 8-20, a hét többi munkanapján 8-14 óráig biztosított a személyes ügyintézés lehetősége.
A külföldön tartózkodó állampolgárok a +36 (1) 550 1858 helyi díjszabással hívható telefonszámon érik el ügyfélszolgálatunkat.

Amennyiben családi házban él és a házba be van jegyezve gazdálkodó szervezet, akkor a kéményseprést egy-, vagy kétévente kötelező megrendelni egy kéményseprőcégtől. A megrendelés gyakorisága attól függ, hogy milyen fűtőeszköz van a kéményhez csatlakoztatva. Ha a házban szilárd tüzelőanyaggal fütenek, akkor évente, ha gázzal, akkor kétévente. A kéményseprésért fizetni kell.
Az alábbi linken letölthető egy táblázat, amelyben ki lehet keresni, hogy az ország adott településén mely kéményseprőcégektől lehet megrendelni a munkát. itt: http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/kemenysepres/Orszagos-nyilvtart-20180322.xls

Amennyiben társasházban él és a lakásba nincs bejegyezve gazdálkodó szervezet, akkor a kéményseprő értesítést követően magától fog érkezni és ingyenesen elvégzi a sormunkát.

Amennyiben társasházban él és a lakásba be van jegyezve gazdálkodó szervezet, akkor a kéményseprő magától érkezik, de a munka díját ki kell fizetni. Ha a lakásnak saját kéménye van, akkor az egész munka díját, ha a lakás a társasház gyűjtőkéményére van csatlakoztatva, akkor a munka rá eső részét kell kifizetni, például egy tízlakásos társasház esetén a munkadíj egy tizedét. (a társasházak éves sormunkaterveit itt – találja megyék szerinti bontásban: http://www.kemenysepres.hu/tevekenysegek/sormunkaterv_2018).

A katasztrófavédelem minden kéményseprője végzett szakmunkás, arcképes igazolvánnyal rendelkezik, egységes munkaruhát visel és a munkavégzéshez biztosított autójuk is jól megkülönböztethető, a katasztrófavédelem feliratai, színei jól láthatóak rajta. Felszerelésük korszerű és teljes, minden szerszámuk, mérőműszerük biztosított. Készpénzt nem kezelhetnek, és nem fogadhatnak el, ahol megrendelésre díjköteles munkát végeznek, azt utólag, számlán kell megfizetni!

A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. Gödöllőn minden évben ezen a napon vehetik át a Gödöllő Kultúrájáért díjat azok, akik értékteremtő tevékenységükkel a város művészeti és kulturális életében kiemelkedő eredményeket értek el. A díjat idén Szlávik Jánosné helytörténésznek, elismerve Gödöllő helytörténetében végzett színes és magas színvonalú szakmai tevékenységét, és Gödöllő Város Népi Zenekarának a hazai és nemzetközi szintű kiemelkedő munkájukért, a magyar kultúra, a magyar nóta, valamint a cigányzene hagyományainak ápolásáért ítélte oda a képviselő-testület. A díjat a zenekar nevében Balogh Gyula, művészeti vezető vette át.
Az ünnepségen Polgármesteri Ezüstérem Gödöllőért elismerést vehetett át Faludi Ildikó, a Gödöllői Királyi Kastély muzeológusa, aki munkájával hozzájárult Gödöllő Város jó hírének növeléséhez.

A rendezvényen Gémesi György polgármester mondott köszöntőt, majd a díjak átadása után Szlávik Jánosné tiszteletére az Erkel Ferenc Általános Iskola diákjai adtak ünnepi műsort, Gödöllő Város Népi Zenekarát pedig Jenei Gábor és Simon Boglárka, a Madách Színház művészeinek előadása köszöntötte.
***
Szlávik Jánosné a Debreceni Tanítóképző Főiskolán okleveles népművelő-könyvtáros, majd az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán okleveles könyvtáros képesítést szerzett. Szakdolgozatának témája Pest megye helytörténeti bibliográfiája volt. A könyvtáros és könyvtárostanár munkához kötődően szaktanfolyamokat végzett, majd felnőttképzés keretében 2002-ben a Pécsi Janus Pannonius Egyetemen pedagógia szakos bölcsész és tanár diplomát szerzett.
1974-ben került Gödöllőre. Először a Ganz Árammérőgyár szakszervezeti könyvtárában, majd 1975-ben a Juhász Gyula Városi Könyvtárban, valamint a Magyar Néphadsereg Híradótechnikai Üzeme szakszervezeti és műszaki könyvtárában és a Magyar Távirati Iroda gödöllői részlegében dolgozott, végül 1991-től nyugdíjba meneteléig, 2013-ig az Erkel Iskola könyvtárostanára volt.
Könyvtárostanárként, iskolai könyvtári szaktanácsadóként, majd szakértőként Pest megye számos iskolai könyvtárában segítette a színvonalas könyvtári feltételek kialakítását, a tanulók megfelelő könyvtári ellátását. Főállású munkája mellett 2000-től 2010-ig a Gödöllői Szakképző Magániskolában tanított idegenforgalmi szakmenedzser képzés keretében idegenvezetési ismereteket, művészettörténetet és művelődéstörténetet.
Alapító tagja az 1984-ben létrejött Gödöllői Városvédő Egyesületnek és az 1995-ben alakult Gödöllői Királyi Kastély Barátainak Egyesületének is. Ez utóbbi szervezetnek 2006-tól az elnöki tisztségét tölti be; a Kastélybarátok Egyesületének tagjaival közösen részt veszek a városunk temetőiben lévő védett sírok gondozásában is. Helytörténészként kutatásaival, publikációival folyamatosan részt vesz Gödöllő történetének feltárásában, a meglevő értékek megmentésében. 2012 óta tagja a Gödöllői Értékvédő Egyesületnek is. Helytörténeti kutatásaiban kiemelkedő helyet kap az Ambrus Zoltán életével kapcsolatos, több mint egy évtizede tartó munkája, melynek során az író, a lánya, Gizella és unokája, dr. Fallenbüchl Zoltán történész munkásságát is feldolgozta, bemutatta, gondoskodott hagyatékuk országos múzeumokban, könyvtárakban való elhelyezéséről. Munkásságáért 2005-ben TÉKA-díjat, iskolai könyvtárosi munkája elismeréseként 2013-ban Könyvtárostanárok Egyesületétől (KTE) Életműdíjat kapott. Pedagógiai tevékenységét 2013-ban Pedagógiai Szolgálati Emlékéremmel ismerték el. 2015-ben Podmaniczky-díjban részesült.

Gödöllő Városi Népi Zenekarát 1993-ban id. Balogh Gyula, az akkori Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke alapította. 2006-tól a Gödöllői Kulturális és Szociális Közhasznú Egyesület működteti a zenekart, ami Ifj. Balogh Gyula vezetésével 2018-ban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Céljuk a magyar kultúra – a magyar nóta – és a cigányzene hagyományainak ápolása, megőrzése és továbbadása az utókor számára. Az elmúlt években számos hazai és külföldi rendezvényen (Ausztria, Németország, Románia, Svájc, Horvátország, Szlovénia, Lengyelország) mutatták be a magyar kultúra eme részét és öregbítették Gödöllő jó hírnevét. Magyarnóta- és operett estjeiken a műfaj nagyjainak számító művészek léptek és lépnek fel, többek között Madarász Katalin, Budai Beatrix, Bokor János, a Budapesti Operettszínház, a Madách Színház, az Operaház művészei. Jó kapcsolatot ápolnak a városban működő többi kulturális csoporttal, akikkel egymás vendégeiként közös produkciókat álmodnak meg és visznek színpadra. Játékuk számos gödöllői rendezvényt tett emlékezetessé.

Faludi Ildikó a Gödöllői Királyi Kastély muzeológusa a Gödöllői Városi Múzeumban kezdte munkáját, de már 1992-93-ban bekapcsolódott a romtúrák lebonyolításába, mint idegenvezető. 1995 tavaszán tagja lett annak a 21 fős csapatnak, ami a kastély felújításával, berendezésével foglalkozott. Azóta neve összefonódott a kastéllyal. Számtalan kiállítás szervezésében és kiadvány szerkesztésében vett részt, népszerű múzeumpedagógia programokat szervezett és szervez. 2010-ben kisfiával, Reményi Mártonnal közösen írták meg a Herceg Egérváry Elemér naplója című könyvet, ami még abban az évben Múzeumpedagógiai Nívódíjat kapott. Az első kötetet azóta újabbak követték, sőt megszületett a Sajtcetli, Herceg Egérváry Elemér újságja, a múlt év karácsonyára pedig az „Egérutak a kastélyparkban” elnevezésű társasjáték. Herceg Egérváry Elemér történeteinek jelentős szerepük van abban, hogy a kastély egyre népszerűbb a gyerekek körében is.