Székhely: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 6. | Telefonszám: +36-28/529-100; +36-28/529-180 | E-mail cím: pmh@godollo.hu. | 
fb.com/godollovaros | Gödöllő Városi Net Tv | Gödöllői Szolgálat
Tájékoztató a háziorvosok rendelési idejéről:
Kérjük, hogy a rendelőben történő megjelenés előtt szíveskedjen orvosával időpontot egyeztetni.
A rendelőben továbbra is kérjük a maszk viselését, továbbá a váróban az 1,5 méteres távolság megtartását.
Figyelemmel a nyári időszakra az alábbi beosztás szabadság miatt változhat, emiatt is fontos a telefonon történő előzetes egyeztetés.
Megértésüket köszönöm!
Hosszú, méltósággal viselt betegség után, életének 77. évében elhunyt Szűcs Lajos olimpiai bajnok labdarúgó, Gödöllő város díszpolgára.
Szűcs Lajost Gödöllő Város Önkormányzata saját halottjának tekinti, temetéséről a családdal való egyeztetés után később intézkezdnek.
A kívánságnak megfelelően tájékoztatjuk a nyilvánosságot, hogy a jelenlegi hylezetben a sajtónak nem óhajtanak nyilatkozni. Szűcs Lajos búcsúztatásával kapcsolatosan L. Péterfi Csaba, a család személyes és közeli barátja fog tájékoztatást adni.
“Akarsz repülni? hát csak rajta! höss…
Hanem szárnyadra ólomsúlyt ne köss.”
– ezzel az Arany János idézettel írt ki pályázatot Gödöllői Irodalmi Díj 2020 címmel Gödöllő Város Önkormányzata, a Gödöllői Városi Könyvtár Irodalmi KerekAsztala, az Irka és a Gödöllői Ottlik Kör a település és a gödöllői kistérség tehetséges, pályakezdő irodalmi alkotóinak felkutatására, támogatására, elindítására az írói pályán, s tevékenységük elismerésére. Az ünnepélyes eredményhirdetésre és díjátadásra július 4-én, szombaton délután került sor a könyvtár konferencia termében.
A rendezvényen Gémesi György polgármester mondott köszöntőt, amelyben méltatta az IRKA tevékenységét, ami – mint mondta – Gödöllő egyik komoly szellemi műhelye. Gratulált a díjazottaknak, s egyúttal megköszönte a könyvtár munkatársainak a veszélyhelyzet alatt végzett munkáját, amelynek során könyvtárosként mindent megtettek azért, hogy az olvasók számára az intézmény lehető legtöbb szolgáltatását elérhető tegyék, s mindemellett jelentős részt vállaltak a 70 éven felüliek ellátásában is.
A Gödöllői Irodalmi Díj gondolata 9 éve az Ottlik 100 évforduló kapcsán fogalmazódott meg. Dombóvári László, az Ottlik Kör elnöke a névadó író Utolsó mese című írásával köszöntötte a megjelenteket.
Az idei évben negyvennyolc pályázó adta be munkáját a felhívásra – mondta Istók Anna, az IRKA alapítója és vezetője. Közülük tizenegyen vehettek át elismerést a zsűri döntése alapján.
A zsűri tagjai idén Borda Réka költő, Kiss Judit Ágnes József Attila-díjas költő és Karafiáth Orsolya költő voltak.
A beadott pályaművek közül minden zsűritag, minden művet elolvasott és pontozták az írásokat – árulta el értékelésében Karafiáth Orsolya. Mint mondta, a díjazottak tekintetében egyetértettek a zsűri tagjai.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez a műfaj és így az értékelés is szubjektív. Erre már Kiss Judit Ágnes hívta fel a figyelmet, aki kiemelte, a legtöbb szerzőben megvolt a tudatosság, meg tudtak teremteni egy olyan világot, amit elhisz az olvasó. Emellett felhívta a figyelmet az olyan műhelyek fontosságára mint az IRKA, mivel ezekben sokat lehet tanulni és lehetőséget adnak a fejlődésre.
A Gödöllői Irodalmi Díj 2020 pályázatán az alább eredmény született:
Próza kategória
1. hely: Filep-Pintér Eszter: Idén Peru
2. hely: Székelyné Gáts Csilla Leila: Munka után
3. hely: Papp Csanád: Kint a kertben
Vers kategória
1. hely: Földvári Ármin: Aki Sziszüphosz hónalját csiklandozza
2. hely: Gődény Balázs: Mókus
3. hely: Kerék Rebeka: Narancsbontó
Különdíjak:
Gödöllő Város Önkormányzatának különdíjában részesült: Galló Kovács Zsuzsanna: Ugye nem baj?
Gödöllő Város Önkormányzatának különdíjában részesült: Hidvégi László: Fehér tavak
Gödöllő Város Önkormányzatának különdíjában részesült: Kertész Mátyás: Hideg
Gödöllői Városi Könyvtár különdíjban részesült: Kenéz Árpád: Reálszűr és humánködmön
Gödöllői Ottlik Kör különdíjban részesült: Lipták Nándor: Kölcsönadtam egy könyvet
A díjakat Liskáné Fóthy Zsuzsanna, a könyvtár igazgatója és Dombóvári László, a Gödöllői Ottlik Kör elnöke és L. Péterfi Csaba a polgármesteri kabinet vezetője adta át.
A Miniszterelnökség döntése alapján a Pest Megyei Kormányhivatal és a Budapest Főváros
Kormányhivatal illetékességi területén működő kormányablakok esetében továbbra is cél, hogy a két hivatal által működtetett kormányablakok egységes nyitvatartási rendben fogadják ügyfeleiket.
Fentiekre tekintettel a kormányablakok ügyfélfogadási rendje 2020. július 6. napjától (hétfő) az alábbiak szerint módosul:
HÉTFŐ 8:00 – 18:00 óra
KEDD 8:00 – 16:00 óra
SZERDA 11:00 – 19:00 óra
CSÜTÖRTÖK 8:00 – 16:00 óra
PÉNTEK 8:00 – 14:00 óra
Tisztelt Lakosok!
Ezúton kívánom tájékoztatni, hogy 2020. július 01. napján (Semmelweis nap- egészségügyi dolgozók munkaszüneti napja) a Gödöllői Orvosi Ügyeleten 24 órás, folyamatos ügyeleti ellátást biztosítunk az Önök részére.
Sürgős szükség esetén keressék bizalommal kollégáinkat az alábbi elérhetőségek valamelyikén:
Személyesen: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 3.- Tormay Károly Egészségügyi Központ
Telefonon: 06-70-370-3104
Kezdődik a nevezés!
Nevezni kizárólag házi sütésű kenyérrel lehet, amit otthonról egészben kell elhozni és a piacon kihelyezett asztalokon mutathatják be a versenyzők, és a helyszínen kell felvágni.
Azt, hogy sajátkezűleg, otthon készítette a versenyző, fotóval kell bizonyítani. A kenyér formája és alapanyaga bármilyen típusú lehet, a tradicionális veknik mellett várják azokat is, amik napjaink különböző ízesítésű és változatos alapanyagaiból készülnek.
A kenyereket augusztus 20-án, 12 órától várja a piacon a szakértő zsűri. Nevezési díj itt sincs.
Jelentkezni július 1-jétől augusztus 15-ig lehet az alábbi emailcímen: kenyersutesgodollo@gmail.com.
Dr. Gémesi György polgármester tájékoztatja a tisztelt lakosságot, hogy júliusi fogadónapját az alábbi időpontban tartja:
2020. július 8-án, szerdán 10-12-óráig, valamint 14-16 óráig.
A Magyar Szabadság Napja szombat esti, ünnepi – megzenésített versekből álló – műsorát a Rokkka zenekar adta. A címe “Lángol a hajnali szél” volt. Köszöntőt dr. Gémesi György polgármester mondott.
A Rokkka zenekar tagjai: Benedek Krisztina, Pertis Szabolcs, Mester Attila, Richter Tibor, W. Nagy Péter, Meleg Dezső, és vendégként Széphalmi Pál táncművész lépett színpadra.
Dr. Gémesi György polgármester ünnepi beszéde:
“Jó estét kívánok Hölgyeim és Uraim!
Ma délután ki menetem az Alsóparkba a Világfa elé, és kicsit szomorú voltam, mert ilyenkor már ott hatalmas színpad szokott állni. Ülőhelyek, előkészületek, izgalmas próbák , fél kilenckor kezdtük minden esztendőben, huszonkilenc alkalommal. Ma lett volna a harmincadik Magyar Szabadság Napja ünnepi programja.
1991. június 19-én hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarország területét és akkor, június 30-án volt az első műsor.
Most nem egy nagy beszédben gondolkodom, hiszen nem azon a helyszínen, nem azzal az atmoszférával ünnepelünk, mégis, önök eljöttek egy Szabadság napi piknikre.
Engedjenek meg néhány gondolatot 30. Magyar Szabadság Napja alkalmából!
Az előzményekről: Miért is van Gödöllőn ez a rendezvény és miért nincs máshol?
Mindenekelőtt még egyszer köszöntöm Koltay Gábort, aki a Magyar Szabadság napi ünnepségsorozat elejétől kezdve velünk volt. Közösen találtunk ki nagyon sok mindent, és akkor, 1991. június 30-án az “István, a király” és a Kőmíves Kelemen részleteiből tartottunk előadást egy ökumenikus istentisztelet után. Közel 15-20 ezren voltunk ott, Habsburg Ottó, Gödöllő díszpolgára is megtisztelte a jelenlétével. Azóta minden esztendőben június utolsó hétvégéjén tartottuk meg a Magyar Szabadság Napját.
1992-ben állítottuk a Világfát,Velekei József Lajos alkotását – amikor Tolcsvay Béla és Kallós Zoltán darabjait mutattuk be – azt a Világfát, amelyik két nagy szárnyával fordul az ég felé, mintha imádkozna, és kötött össze bennünket földieket az éggel.
Azután 1993-ban egy alkalommal nem Gödöllőn rendeztük meg a Magyar Szabadság Napját, mert úgy gondoltuk, hogy menjünk az ország különböző pontjaira. Akkor Mohácson volt az előadás, “Nekünk Mohács kell” címmel, szintén Koltay Gábor rendezésében. Gyönyörű műsor volt, megfogalmazott aktuális üzenetekkel.
Azután, 2000-ben megalapítottuk a Magyar Szabadságért Díjat, 2001-ben pedig Salamon László és Orosházi György – sajnos ők már nincsenek közöttünk – és jómagam országgyűlési képviselőként adtuk be azt a törvényjavaslatot, ami június utolsó hétvégéjének szombatját a Magyar Szabadság Napjának nyilvánítja, június 19-ét pedig nemzeti emléknappá.
Újra és újra próbáltunk ezekkel a rendezvényekkel építkezni, a szíveket megtölteni a magyar szabadság érzésével, a magyar történelem különböző korszakaiból kiragadott pillanatokkal, azokat a megfelelő formában bemutatva a Világfa előtt.
Soha nem politikai beszédekről, soha nem pártpolitikai küzdelmekről szólt a Magyar Szabadság Napja. Akkor, ott a Világfánál egy olyan kohéziós erő jött létre itt Gödöllőn – és bíztunk abban, hogy az országban is – ami áthidalta a különböző pártpolitikai küzdelmeket és ellentéteket.
Nem sikerült mindenben ezt a szándékunkat megvalósítani, de azért mindig újra és újra kezdtük ezt az építkezést.
Azután a Világfa kettétört. Egy villám belecsapott. Mintha üzent volna az ég számunkra, hogy valami nincs rendjén ebben az országban. Mintha a mi szabadság vágyunkat és nagyon sok kezdeményezésünket is egy villám kettévágta volna.
Azután Velekei József Lajossal megbeszélve elkészült egy másik Világfa, ami az ég felé hatol és köt össze minket földieket az éggel a Magyar Szabadság Napja gondolatán keresztül.
Hatalmas monumentális emlékmű és könnyed. Egy posztamensen állva fogalmazza meg az üzeneteit számunkra.
És azután újra és újra nekikezdtünk a Magyar Szabadság Napja megünneplésének. Sokan kérdezték, hogy minek, mert nincs rá igény, mások már a mai fiatalok, hiszen lassan két generáció felnőtt ezalatt a harminc év alatt.
Ez mindig újabb erőt adott ahhoz, hogy megpróbáljuk megfogalmazni a magyar szabadság aktuális üzeneteit. És ezek nem egy hadsereg, vagy idegen hatalom elleni harcot fogalmaznak meg ,hiszen ebben az országban nekünk nem kell idegen hatalom ellen harcolni, nem kell szuronyokkal, hadsereggel szembe nézni. A magyar szabadság vér nélkül hullott az ölünkbe. Ezért adott erőt ez a gondolat, hogy újra és újra próbáljuk megfogalmazni a gödöllői kulturális csoportokon keresztül, a magyar kultúra értékein keresztül a magyar szabadság aktuális üzeneteit.
És minden évben újabb és újabb gondolatok kerültek elő.
És most is megkérdezhetném: Mi 2020-ban a magyar szabadság üzenete? Mit tudunk mondani újat erről a fantasztikus dologról, ami összeköt bennünket határon innen és határon túl, és ami a történelmünkön keresztül kapaszkodókat ad bármelyik korosztálynak, bárhol a világon?
Tegnap jártam az egri várban, egy hivatalos program kapcsán elmentem az unokámmal, aki 9 éves. Végigmentünk a történelmi helyeken. Figyeltem az arcát, figyeltem a szemét. Nem tudja mi a szabadság… Kérdeztem, volt-e már korábban az egri várban. Nem volt. De látta már kétszer a fimet, és látta már a film kapcsán felépített másik építményt.
Valahol elment a két dolog egymás mellett…
Egy építmény, ami egy filmhez készül, ami nem hordoz magában semmit, csak egy díszlet értékét… Miközben ott van az eredeti… Az eredeti falakkal, az erdeti érzésekkel, gondolatokkal, küzdelmekkel, tárgyakkal.
Kiéhezve fogta meg a kiállított ágyúkat és mondta, hogy ez már valószínűleg ötszáz éves!
Igen, vannak olyanok is ott.
És arra gondoltam, hogy milyen fontos nekünk újra és újra elmondani, a mindennapi nyelvre lefordítani, hogy mit jelent a magyar szabadság.
Nekem idén a gondolat szabadsága az, ami üzenetként megfogalmazódik. Hogy a gondolat, ami megfogalmazódik bennünk egy értékrend alapján, az valóban a miénk lehessen!
Hogy ne azt kelljen mondani kötelezően, amit mások, hanem mondhassam azt, amit én gondolok, azon értékrend alapján, ami összetart bennünket: a nyelvünk, a kultúránk, a himnuszunk, a történelmünk, az örömeink, a bánataink, a küszködéseink, a sikereink és a történelmi eredményeink, és sorolhatnám tovább. Ezt az érzést, ezeket az értékeket kötelességünk a következő generációnak hitelesen elmondani! Mert ami ott Egerben 1552-ben történt az valami csodálatos dolog volt. Azután a Rákóczi szabadságharc, 1848, 1956 és sorolhatnám tovább, azt a rengeteg véráldozatot, ami azért történt, hogy megmaradjunk itt, a Kárpát-medence közepén, ebben az elképesztő, ellentmondásokkal, küszködésekkel, feszültségekkel teli világban.
Ez a mi dolgunk. És ezt csak akkor fogjuk tudni tovább adni, ha megmarad a gondolat szabadsága. Ha nem veszik el tőlünk, és nem diktálják belénk, hogy mit kell mondani. És ha kell, igenis ütközünk, és ha kell elmondjuk újra és újra. Mert akkor tudjuk a következő generációt hitelesen felnevelni, és akkor van esélye ennek a nemzetnek, hogy versenyképes maradjon Európában és a világban
Ez a gödöllői szabadság üzenete, innen, ma a szabadság városából!
Hölgyeim és Uraim!
Van mit tennünk. Menjünk úgy haza, hogy viszünk magunkkal gondolatokat és építsük tovább azt a közösséget, amelyik ott van az ország élvonalában, hiszen saját kategóriánkban a második legélhetőbb város vagyunk, minden ellenkező híresztelés ellenére.
És ennek az egyik oka az, hogy ebben a városban nem politikai harcok, nem acsarkodások. nem háborúk, hanem értékek mentén való együttgondolkodás van a többség részéről.
Adjuk át ezt a fiataloknak! Adjuk át nekik, tegyük az ő vállukra, készítsük fel őket erre a nagyon kemény versenyre.
Köszönöm, hogy eljöttek ebben a vírusos időszakban!
Idén is a Magyar Szabadság Napja részeként került sor a Magyar Szabadságért Díj átadására. A Magyar Szabadság Napja Alapítvány által 2000-ben alapított díjat minden évben olyan személyiségek kaphatják meg, akik az elmúlt évtizedekben tevékenységükkel nagyban hozzájárultak Magyarország függetlenségéhez, demokratikus fejlődéséhez, a magyarság tudat, a magyar kultúra megőrzéséhez, továbbviteléhez. Munkájukkal példát mutatnak a magyar nemzetnek, a magyar népnek.
A díjat idén Koltay Gábor rendező vehette át életművéért, a magyarság értékeinek bemutatásáért.
A díjat dr. Gémesi György adta át, aki felelevenítette, hogy a kezdetektől együtt dolgoztak a Magyar Szabadság Napja alkalmából rendezett ünnepségeken, majd röviden méltatta azt a számos filmet és könyvet, ami Koltay Gábor nevéhez kötődik. Beszédében a “Verebes, a mágus” című könyvből választott idézetet, ma is aktuális gondolatokat. Ezek közül is kiemelte: „Csupán azt kérjük, hogy a saját magunk választotta utat végig járhassuk.” .
Mint mondta: Koltay Gábor valóban a saját útját járta mindvégig, mind írásaiban, mind rendezéseiben.
Az elismerés megköszönve Koltay Gábor felidézte a Magyar Szabadság Napja korábbi produkcióit s úgy fogalmazott: Ezek visszaadták a rendszerváltás eufóriáját, amit itt Gödöllőn őriztek meg. Beszédében elmondta, kevesen tudják, hogy több szállal is kötődik a városhoz. Többek között a II. világháború után édesanyja két évig Máriabesnyőn tanított, amíg át nem helyezték, középiskolásként pedig a gödöllői járás földrajzából írt dolgozatával a tanulmányi versenyben országosan a legjobb 10 helyezett közé került. De maradandó emlék volt számára az is, amikor szüleivel a kastélyban működő szociális otthonban meglátogatták Szerb Antal szüleit.
A Várkapitányi lakban megtartott ünnepségen Varga Miklós közreműködött.
Koltay Gábor a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végzett, majd a Színház és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakán szerzett diplomát. Először a Magyar Televízióhoz szerződött, majd a MAFILM rendezője, ezt követően pedig a Budapesti Szabadtéri Színpadok, majd a József Attila Színház igazgatója volt. Létrehozója és igazgatója a Szabad Tér Kiadónak.
Hosszú időn át rendezője volt a Magyar Szabadság Napja ünnepi műsorainak, amelyek középpontjában mindig a magyar szabadság ismert és névtelen hősei álltak. Mind színpadi, mind filmes rendezései során, nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy felhívja a figyelmet nemzetünk értékeire, azok megőrzésének fontosságára. Munkáiban mindig a hitelességet tartotta és tartja ma is szem előtt.
Történelmi témájú filmjei és könyvei a magyarság kiemelkedő személyiségeit, sorsfordító eseményeit mutatják be.
A Magyar Szabadság Napja ünnepi műsorai, az István, a király, a Honfoglalás, a Sacra Corona és a Trianon tragédiáját bemutató művei generációk számára váltak meghatározóvá.
Filmrendezőként elsőként dolgozta fel átfogóan, jelentős kutatásokat végezve a trianoni békediktátum előzményeit és következményeit. E témában készült művei magyarságtudatunk számára meghatározóak.
A Magyar Szabadság Napja Alapítvány kuratóriuma Koltay Gábor részére, életművéért a magyarság értékeinek bemutatásáért a Magyar Szabadságért Díjat adományozza.
A Magyar Szabadság Napját minden év június utolsó hétvégéjének szombatján ünnepeljük. a szovjet csapatok 1991. június 19-i Magyarországról történő kivonulásának, az ország függetlensége visszanyerésének emlékére.
Gödöllő város Gödöllő Gyermekeiért, Ifjúságáért díj azoknak a személyeknek, közösségnek, szervezetnek adományozható, akik kiemelkedő eredményeket értek el a nevelő-oktató munkában, illetve annak szervezésében, irányításában; magas fokú pedagógiai és szakmai felkészültségük alapján élen járnak az újszerű és hatékony pedagógiai módszerek kidolgozásában és alkalmazásában, valamint színvonalas és eredményes munkájukkal szolgálták a gödöllői gyermekek, a gödöllői ifjúság gondozását, nevelését.
Az elismerésben idén Fábián Tünde a Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógusa, Gubáné Csánki Ágnes, a Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatónője és a Gödöllői Zöld Óvoda szakmai közössége részesül.
Ezzel együtt kerül sor a Gödöllő Talentum díj adományozására. Az elismerést olyan gödöllői lakóhellyel rendelkező és Gödöllőn élő 15- 25 év közötti fiatal személy, aki a város kulturális, művészeti, oktatási, sport életében, valamint tanulmányi eredményei során maradandót alkotott, kiemelkedő eredményt ért el, példás, magas színvonalú tevékenységével hozzájárult Gödöllő város jó hírneve növeléséhez. A Gödöllő Talentum díjat idén Vecsey Fanni, a Gödöllői Röplabda Club strandröplabdázója veheti át.
Az elismerések átadására augusztus végén kerül sor.
