Látnivalók

A premontrei rend új kápolnáját az államosított és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem részére átadott épület háta mögötti Fácán soron, 1991-ben kezdte el építeni és 1993-ban, a Szentlélek tiszteletére szentelték fel. A nemesen egyszerű, fehér falú kápolna dísze egy 16 négyzetméteres, gyönyörű üvegablak, az “Őseink hazára találása”. Tervét a Gödöllői Művésztelep egyik alapítója, Nagy Sándor készítette, a kivitelezés L. Szabó Erzsébet iparművész munkája.

Bővebb információ, istentiszteletek rendje:
Gödöllői Premontrei Perjelség honlapja: www.prem.hu

A Kastélytemplom főbejárata közelében, a Szabadság út mentén áll az 1750-ben készült, barokk stílusú Nepomuki Szent János-szobor, melyet a kastélyépítő Grassalkovich I. Antal állíttatott. Nepomuki Szent János tisztelete a XVIII. században terjedt el a Habsburg-birodalomban: a halászok és vízi molnárok pártfogóját tisztelték , de szobrai sokfelé megtalálhatók folyók és hidak közelében.

Szűz Mária eredeti bűn nélküli világra jöttét, a Szeplőtelen Fogantatást dicsőítő szép barokk kompozíció egyedisége a talapzatán elhelyezett 4 dombormű, melyek Mária életének meghatározó eseményeit – Mária és Erzsébet találkozása, az Angyali üdvözlet, Mária bemutatása a templomban és Mária mennybevétele – ábrázolják. Hainburgban (Ausztria) és Nyitrán (Szlovákia) látható hasonló Mária-oszlop, alkotójuk ugyancsak Martin Vögerl osztrák mester, aki Grassalkovich I. Antal megbízására készítette a XVIII. századi barokk szobrászatra jellemző, elemi csapások elkerülésére vagy hálaadásként készülő köztéri szobrot. A talapzatot 4 szent szobra veszi körül: Avilai Nagy Szent Teréz, Páduai Szent Antal, Szent Flórián és Szent Rókus. Mária – fején tizenkét csillagból álló koronája – a virágdíszes oszlop tetején áll. A puha homokkőből készült szobrot többször, legutoljára 2006-ban restaurálták. Körötte kis kert rózsákkal, mely ismert Mária-attributumként fejezi ki a Szeplőtelen Fogantatást: Mária, a „tövis nélküli rózsa”.

A Gödöllői Művésztelep alapítójának szobra a Gödöllői Városi Múzeum előtt áll, mintegy nyitányként ahhoz a múzeumi sétához, amellyel a művésztelep tevékenységét és az ott élő művészközösség sajátos életmódját ismeri meg a látogató, Magyarország egyetlen állandó szecessziós kiállításán.

Különösen szép barokk emléke Gödöllőnek a Grassalkovich I. Antal (1694-1771) gróf megrendelésére, feltehetőleg a kastély tervezője, Mayerhoffer András által 1771-1775 között épített Kálvária. Krisztus keresztre feszítésének színhelyét, a Golgotát, egy belül üreges kőépítmény jelzi. Belsejében a kastélykert öntözésére szolgáló, vörös márvánnyal burkolt víztározót alakítottak ki, melybe a Pazsaki-forrásból vezették a vizet. A forrás eliszaposodása miatt a királyi korszakban más megoldást alkalmaztak: az Alsó-parkban lévő Hattyús tó vizét nyomták fel, gőzgépek segítségével. A Golgotát két oldalról kőkorlát övezi, rokokó mintázata dekoratív peremként veszi körbe a három kereszt tövében álló három alakot: Szűz Mária, Szent János és Mária Magdolna szobrát – közülük már csak az első kettő eredeti.
A puha mészkőből épült, jellegzetesen barokk kori köztéri alkotást időjárásnak kitett sérülékenysége miatt többször felújították: 1827-ben, 1931-ben, 1961-ben, 1990-ben. 2011-ben újabb renoválásra kerül sor: a Norvég Alap támogatásának köszönhetően az alépítményt a szobrokkal együtt restaurálták, kertrendezéssel együtt megszépítették a környékét.

Hat éves korában lett Halics királya Árpád-házi Kálmán herceg (1208-1241) II. András fia, a premontrei rend nagy mecénása: jászói monostoruk felépítését birtok-, és pénzadománnyal segítette. Az 1226-ban horvát bánná kinevezett herceg a tatárok ellen vívott muhi csatában szerzett súlyos sérüléseibe halt bele 1241-ben. A vesztes csatában halt hősi halált Ugrin kalocsai érsek és Montreáli Jakab templomos lovagrendi nagymester, portréjuk a szobor talpazatának két oldalán látható. A Kálmán herceget lovon ábrázoló szobrot a hálás premontrei rend állíttatta, a hercegtől kapott birtokok jövedelméből épített premontrei rendház elé, felavatására 1931-ben került sor.

A magyar történelem fényes korszakára, az 1848-49-es Dicsőséges Tavaszi Hadjáratra emlékeztet a Szász Gyula szobrászművész által készített, 1899-ben felállított emlékmű. Az 1849. április 6-án Isaszegnél lezajlott csatában a Görgey Artúr vezette magyar sereg győzelmet aratott az osztrák sereg felett. A csatában elesett honvédek közül többeket temettek el Gödöllőn, míg sokan Isaszegen, a Katonapallag honvédsírjaiban alusszák örök álmukat.

Az I. és a II. világháború gödöllői áldozatainak emléket állító szobrot, Siklódy Lőrinc alkotását, 1931. szeptember 7-én leplezték le. Az áldozatok névsorát a szobor talapzatán örökítették meg. 1974-ben a főtér beépítése miatt az emlékművet a Dózsa György úti temetőbe szállították. Innen 1990 októberében került vissza jelenlegi, eredeti helyére.

2011 májusában megújult a Grassalkovich I. Antal által emeltetett, eredetileg az Antalhegyen álló, XVIII. századi barokk filagória. A hat kőoszlopos filagóriát eredeti szépségében állították helyre és a máriabesnyői bazilika altemplomának bejárati szintjére helyezték át.
A mintegy háromszáz éves filagóriát, aminek valószínű építtetője, Grassalkovich Antal nevét viseli, Turai János, a máriabesnyői bazilika plébánosa szentelte fel. Az építmény pontos kora nem ismert, arra a kőbe vésett dátumokból és stílusából lehet következtetni. Eredetileg az Antalhegyen állt, szemben a kastéllyal, és valószínűleg pihenőként, illetve a vadászatok alkalmával találkozási pontként szolgált. A kapucinus atyák 1931-ben találtak rá igen rossz állapotban: a lépcsőfokok hiányosak voltak, a teteje szinte teljesen megsemmisült. Miután megvásárolták, felújították, és a templom mögötti kertben állították fel, és főleg pihenőidejüket töltötték alatta.
A történelem viharai miatt a filagória felújításának ügye hosszú évtizedekre feledésbe merült, mindaddig, míg a Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület fel nem karolta. Elhatározták, hogy megmentik a már rendkívül lepusztult különlegességet, ehhez a Norvég Alap nyújtott anyagi támogatást. A felújítás 98 ezer eurós költségéből 84 ezer eurót (mintegy 23 millió forintot) a Norvég Alap állt.

A Grassalkovich-szobor elkészítésével régi adósságát törlesztette Gödöllő városa. Az egész alakos bronzszobrot Bíró János szobrászművész készítette el, akinek alkotását pályázat útján, több terv közül választották ki. Az egykori főúr alakját a fennmaradt festmények alapján mintázta meg Bíró János, aki úgy ábrázolja Grassalkovichot, mint aki a kastély építési munkáit ellenőrzi, kezében az épület terveivel. A szobrot 2013. szeptember 27-én leplezték le. A szobor elkészíttetéséhez Gödöllő város önkormányzata a Nemzeti Kulturális Alap Vizuális Művészetek Kollégiuma által kiírt pályázaton 4.900.000 forintos támogatást nyert el. Az ezen felüli részt az önkormányzat fedezte.