Székhely: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 6. | Telefonszám: +36-28/529-100; +36-28/529-180 | E-mail cím: pmh@godollo.hu. | 
fb.com/godollovaros | Gödöllő Városi Net Tv | Gödöllői Szolgálat
A máriabesnyői bazilika melletti dombtetőn, békét sugárzó hatalmas parkban áll a zarándokokat és turistákat egyaránt fogadó, 2 ágyas, frissen felújított, zuhanyozós szobákban szállást kínáló és étkezést is nyújtó ház, ahol folyamatosan, különböző témákban tartanak lelkigyakorlatokat.
A kastélytemplom belsejében Grassalkovich I. Antal gróf velencei mozaikképe és a Grassalkovich-címer is utal az építtetőre, aki új kastélyában – a lebontatott református templom helyébe – építtette a Nepomuki Szent János tiszteletére 1749-ben felszentelt, gazdagon díszített barokk kastélytemplomot. Főoltárát fekete márványoszlopokon nyugvó baldachin teszi elegánsan nagyvonalúvá, főoltárképe a templom védőszentjét ábrázolja, bal oldali mellékoltárán a Kálvária és Szent József, jobb oldalon Szent Antal és Mária mennybemenetele látható. A kastéllyal – lépcsőn megközelíthető – zárt oratórium kötötte össze, jelenleg ez nyújt rálátást a templombelsőre. Az 1769-től 2008-ig volt Gödöllő katolikusainak plébániatemploma, szolgálatát kezdetben a kapucinus szerzetesek, majd 1811-től világi papok látták el. A Szentháromság templom felszentelésével, 2008-tól a Kastélytemplom a Gödöllői Római Katolikus Plébánia misézőhelye lett heti egy, vasárnapi misével, amelyet 11 órakor tartanak.
A máriabesnyői kegytemplom (lásd: Nagyboldogasszony Bazilika) és a zarándokok szolgálatára Grassalkovich I. Antal kapucinus szerzeteseket telepített Besnyőre. Ellátásukról uradalmi cselédekkel gondoskodott, akinek 7 házat építtetett a ma is Hétház utcának nevezett helyen.
1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatása miatt a kapucinusoknak el kellett hagyniuk Máriabesnyőt, a rendház állami tulajdonba kerültek. A kapucinus kolostorban megmaradt a katolikus plébániahivatal, az épület többi részét az Agrártudományi Egyetem használta. A rendszerváltást követően 1989 augusztusában a rend újra visszakapta tulajdonát, a felújítási munkálatok 1993-ban fejeződtek be, 2002-ig éltek kapucinus atyák a klauzúrában. A kolostor turizmus számára történő megnyitásáról tárgyalások folynak a kapucinus rend és a plébánia között.
A zsidó hitközség 1852-ben alakult Gödöllőn. A temetkezésről 1857 és 1937 között vannak adatok. A második világháború után a temető évtizedekig elhanyagolt állapotban volt. A város 1994-ben nyilvánította kegyeleti parkká. 2004-ben állították fel a Holocaust emlékkövet a gödöllői áldozatok tiszteletére.
Jelenleg a Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület gondozásában van.
A temető csak előre bejelentkezés után látogatható
Jelentkezni lehet: Péterfi Csaba 06 20 347 9443
Az 1933-ban Gödöllőn megrendezett világtalálkozó, a cserkész-jamboree szervezője, az első magyar főcserkész, gróf Teleki Pál, Magyarország tragikus sorsú miniszterelnöke volt. A földrajztudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, politikai pályája során kétszer, 1920-21-ben majd újra 1939-től lett az ország miniszterelnöke, 1941-ben bekövetkezett haláláig. Sírjára ma is gyakran helyeznek koszorút tiszteletük jeleként a máriabesnyői temetőt – a kegytemplom mellett vezető gyalogúton – felkereső zarándokok.
Csúcsíves toronysisakjával uralja a Petőfi teret az 1929-31 között, Hetzel Frigyes tervei alapján, közadakozásból épült evangélikus templom. Az építéshez szükséges 43 000 pengőt a gyülekezet – mely a XVIII-XX. század közötti időben mintegy hétszeresére, 52-ről 350 főre nőtt – adta össze: a kegyszereket, padokat, csillárt és oltárterítőket is a helyi családok adományozták, a telket a város bocsájtotta rendelkezésre. A 16 hónap alatt felépült templom belső kialakítása az ókeresztény-bizánci stílust követi, oltárképe az imádkozó Jézust ábrázolja – Farádi Veres Izabella festőművész alkotása. 250 kg súlyú harangja a felszentelést követően 5, orgonája 50 év múlva került mai helyére, esti díszkivilágításban – az önkormányzat jóvoltából – 2000 óta látható.
Egyszerűségében rejlő nagyszerűsgel a harmadig évezred követelményei és kifinomult gasztronómiai csodái között is megállják a helyüket. A belbecs és a külcsín összhangjára ügyelve egyes ételeinket egyedi kerámiákban tálaljuk. Konyhánkban felhasznált fűszernövény-zöldség alapanyagok részben saját kertünkből származnak. Próbálunk mindent házilag előállítani. Saját készítésű lekvárjaink, savanyúságaink mellett a kertünkben gyűjtött gyógynövényekből készült szörpjeinket is megkóstolhatják –esetleg egy hagyományosan nyújtott, kemencében sült rétes társaságában, páratlan hangulatot nyújtó télikertünkben vagy emeletünkön, ahol a család közel harminc éve gyűjtött régiségei adják meg az alap hangulatot.
Magyarországon egyedülálló kiállításokat mondhat magáénak a város egyik legrégibb épületében, a Hamvay-kúriában működő, 2001-ben az „Év múzeuma”, 2002-ben „Gödöllő Városért” címmel kitüntetett múzeum: itt látható az ország egyetlen állandó szecessziós kiállítása, az országos cserkészgyűjtemény, egy teljesen felszerelt szatócsbolt és egy hajdanvolt borbélyüzlet.
A múzeum négy állandó tárlata közül legrégebbi a helytörténeti, melynek első darabjait, 1952-ben, Heltai Miklós történelemtanár és diákjai kezdték gyűjteni. Helytörténeti Gyűjteménnyé 1978-ban vált, Polónyi Péter művelődési felügyelő munkája nyomán, majd vezetésével. A műemléképület teljes felújítása -1998-1999- során előtűntek a barokk kori festmények- a keretes tájképek ma is a barokk szobában láthatók.
Gödöllő, a nyitott város – helytörténeti kiállítás
Gödöllő a XVIII. században a Grassalkovich-uradalom központja volt, az 1867-es kiegyezés után pedig koronauradalom lett. Ezeket a időket idézik a tárlókban látható tárgyak és dokumentumok, leggazdagabb a XX. századi gyűjtemény, amikor Gödöllő divatos királyi nyaralóhely volt. Érdekesek az enteriőrök is: Ambrus Zoltán, a város szülötte híres író-kritikus-lapszerkesztő és a művésztelep egyik alapítójának, Nagy Sándornak bútorai, személyes tárgyai, de itt látható egy szép garnitúra Ady szerelme, Brüll Adél-Léda gödöllői otthonából is. A kiállítás arról is képet ad, hogy az őslakos református földművelők, a betelepülő katolikus iparosok, az izraelita kereskedők, az értelmiségiek és a művészek hogyan alakították, gazdagították a város képét.
A gödöllői művésztelep (1901-1920) – képző- és iparművészeti kiállítás
A gödöllői művésztelep (1901-1920) a magyarországi szecesszió egyetlen szervezett társulása volt. A Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Remsey Jenő, Toroczkai Wigand Ede, Mihály Rezső által alkotott telep központját a szövőműhely képezte, melynek termékei alapozták meg az európai hírnévre szert tett gödöllői szőnyeg fogalmát. A témakörben országos gyűjtőkörrel rendelkező Gödöllői Városi Múzeum kiállítása az összművészet jegyében alkotó gödöllői mesterek sokoldalú munkásságát mutatja be.
Zsivajgó természet- természetrajzi- és vadászattörténeti kiállítás.
A fejedelmi vadállományáról, királyi vadászterületeiről híres Gödöllői dombvidék, a Gödöllői Tájvédelmi Körzet változatos élőhelyei közül hármat mutat be. A dioráma a gyertyános tölgyes élővilágát szemlélteti az itt élő emlős- és madárfajokkal, mellette a tisztásokkal váltakozó nyílt mocsarasodó erdő világa és a nyílt vizű nádas tó látható.
A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig –történeti kiállítás
„Gödöllő a magyar cserkészet fővárosa” jelmondat a város és a cserkészet közel 100 éves történelmi kapcsolatát fejezi ki.
Az 1930-as években a világ 5 földrészéről érkező cserkészei Gödöllőn tartották találkozóju-kat : 1933-ban a fiúcserkész világtalálkozót (Gödöllői Jamboree), 1939-ben a leánycserkész világtalálkozót (Pax Ting). Itt állítottak cserkészszobrot 1943-ban és a máriabesnyői temetőben nyugszik a jamboree magyar főcserkésze, gróf Teleki Pál miniszterelnök, cserkészliliomos kereszt alatt. Sírja a magyar cserkészet kultuszhelye. (lásd ott)
2009. október 20-án a múzeumban megnyílt a Budapestről Gödöllőre költözött országos állandó cserkészkiállítás. Az 1994-ben Bokody József által alapított cserkészgyűjtemény a Magyar Cserkészszövetség és Gödöllő Város Önkormányzata megállapodása alapján került a Gödöllői Városi Múzeumba, míg a dokumentációs anyag a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központba. A több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként létrejött, hazánkban páratlan anyag és a gödöllői múzeum anyagából olyan kiállítás jött létre, mely életképekben, tárgyakban, fotókban a legteljesebb módon mutatja be a magyarországi cserkészet történetét, a gödöllői cserkésztalálkozók dokumentumait.
Becses emlék Zita királyné – 1925-ben egy kőszegi cserkészcsapatnak ajándékozott – zászlaja, a cserkészet megalapítója, az angol Baden-Powell 1933-ban a gödöllői jamboree után kelt, Horthy Miklósnak írt levele, egy gödöllői cserkészbolt árukészlete és a cserkésztábort a tábori élet kellékeivel megidéző enteriőr.
A cserkészkönyvtár és a levéltári anyag a Gödöllői Városi Információs Központ és Könyvtárba (lásd ott) költözött és vált kutathatóvá.
Kulturális városnéző séták
Gödöllő híres szülöttei – Török Ignác honvédtábornok, aradi vértanú (lásd ott), a gyermekkorát Gödöllőn töltő Sík Sándor papköltő-, a városban Európa-hírű művésztelepet alapító Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Remsey Jenő (lásd Gödöllői művésztelep) vagy az életük válságos szakaszaiban itt menedéket találó írók, költők, hírességek – Ambrus Zoltán, Brüll Adél, Ottlik Géza – gödöllői életének ránkmaradt emlékeit mutatják be a Gödöllői Városi Múzeum városnéző sétái: az
• Irodalmi túra
• Szecessziós túra
(Lásd tematikus utak)
Nyitva tartás: március 1- október 31: kedd-vasárnap 10-18 h
november 1-február 28: kedd-vasárnap 10-16 h
Jegyárak:
felnőtt (26-62 év): 600,-Ft, diák: 300,-Ft, nyugdíjas: 300,-Ft, családi (2 felnőtt + 2 gyerek): 1.000,-Ft, felnőtt csoport (15 főtől): 450,-Ft/fő, kedvezményes csoportos belépő (15 főtől): 250,-Ft/fő, Ingyenes belépés: a 28/2007-es Kormány rendelet szerint, és a gödöllői iskolás csoportoknak Fotózás díja: 250,-Ft
Tárlatvezetés: előzetes bejelentkezésre: magyar, angol, német, francia nyelven
Elérhetőség: Gödöllői Városi Múzeum, 2100 Gödöllő, Szabadság tér 5.
telefon: 28/ 422 002, 421-997
e-mail: gmuzeum.g@gmail.com,
varosi.godollo@museum.hu,
godolloi.muzeum@vnet.hu,
Bővebb információ: www.museum.hu/godollo/varosi
Kortárs képző-, és iparművészek bemutatkozásához, időszaki tárlatok megrendezéséhez nyújt helyszínt Gödöllő Város Polgármesteri Hivatalának földszinti terme. Az aktuális kiállításokról a honlap „Programok” fejezete ad információt.
Hathetente más és más kortárs művész alkotásait mutatják be a földszinti étterem- és kávéház falait jelentő Új Galériában. Ezzel a kezdeményezéssel a Királyi Kastélytól rövid úton megközelíthető elegáns Erzsébet Királyné Étterem a mai magyar képzőművészeknek folyamatos bemutatkozási lehetőséget, vendégeinek pedig egy művészi ihletettségű, nem mindennapi környezetet nyújt a város központjában.
