Szobrok, műalkotások, emlékhelyek

Az ismeretlen alkotótól származó mellszobor 1917-ben készült és ugyanabban az évben készített fotókon is látható. Ezek negatívjait Bécsben, az Osztrák Nemzeti Könyvtár gyűjteményében őrzik.
Az ausztriai udvarházukban – Ferenc József egykori vadászkastélyában – állt szobrot, eredeti kőtalapzatával együtt Martin Machura és lánya, a városunkban élő Machura-Simon Anna adta Gödöllő ingyenes használatába 2013-ban. Felállítására ugyanebben az évben, június 7-én került sor a kastély előkertjében, a Koronázási hétvége eseményei keretében

Az 1892-93. évi Országos Képzőművészeti Kiállítás nagydíját megnyert, Krisztust a keresztfán ábrázoló Feszület Fadrusz János (1858-1903) szobrászművész, a XIX. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja, műve. A szenvedő Krisztust életnagyságban és csodálatra méltó élethűséggel ábrázoló szoborból számos másolat található az országban. Hatásának titka, hogy – az ábrázolás hűsége kedvéért – modelljei kifáradása után a művész magát is keresztre kötöztette, így tanulmányozva a szenvedő emberi test anatómiáját és minden részletét. A gödöllői Feszületet a premontrei intézetet alapító Takács Menyhért (1861-1933) prépost prelátus sírján 1935-ben helyezték el, mely a hamvak Jászóvárra történt hazaszállítását követően is, a premontrei szerzetesek 1927-ben létesített kis temetőjében maradt. Gyalogúton közelíthető meg a Szent István Egyetem strandja mellől.

ezében virággal és napernyővel – ahogyan a gödöllőiek magányos sétái során oly gyakran látták – örökíti meg Ferenc József osztrák császár és magyar király feleségét a világ első, egészalakos Erzsébet királyné-szobra, Róna József szobrászművész alkotása. A virágfüzéres kőtalapzaton álló, életnagyságnál jóval nagyobb, két és fél méter magas bronzszobor egyenes tartásával, arcának finom vonásaival, alakjának gondos kidolgozásával sokat elárul a királyné szépségéről, összetett személyiségéről, a magyarok iránta érzett szeretetéről.
A szobrot 2011-ben, a Norvég Alapra benyújtott eredményes pályázatnak köszönhetően restaurálták, talapzatát, kerítését felújították. A munkálatok során megtalálták az eredeti, 1901-es időkapszulát, majd az 1964-es restauráláskor elhelyezettet is. Erzsébet kriályné szobrának és ezzel együtt a felújított Erzsébet-park átadására az eredeti avató ünnepség után pontosan 110 évvel, 2011. május 19-én került sor. A szoborba a két időkapszula mellé egy harmadik időkapszulát is elhelyeztek az újraavatás tiszteletére.

Tíz évvel az 1933-as gödöllői Cserkész Világtalálkozót követően leplezték le és öt évig állt a Testőr laktanya előtt Siklódy Lőrinc szobrászművész alkotása, melyet a cserkészmozgalom megszüntetése után ledöntöttek, majd nyoma veszett. A rendszerváltozás után újjáéledő cserkészmozgalom, a régi talapzatra új szobrot keresve, döntött Kisfaludy Stróbl Zsigmond „Cserkészfiú” c. kisplasztikájának felnagyíttatása mellett. Az 1929-ben készült, 50 cm-es szobor felnagyítását Kisfaludi Stróbl egyik tanítványa, Paál István készítette el, 1994. április 24-én leplezték le. A talapzatra új domborművek kerültek a nemzetközi cserkészmozgalom meghatározó személyiségeinek portréival: Robert és Olave Lord Baden Powell – a nemzetközi cserkészmozgalom alapítói, Lindenmeyer Antónia – az 1939-ben Gödöllőn megszervezett leány cserkész világtalálkozó, a Pax Ting szervezője és gróf Teleki Pál főcserkész – a Gödöllői Jamboree szervezője.

Ten years after the 1933 World Boys’ Scout Jamboree in Gödöllő the statue of a young boy scout was unveiled, and it stood beside the guard barrack for five years. The sculpture of Lőrinc Siklódy was demolished after the abolishment of Scout Movement in 1948, then it disappeared. After the change of regime the Scout Movement was reorganized, a new statue has been erected on the old shelf. The 50 cms high figurine of Zsigmond Kisfaludy Stróbl was chosen to be enlarged which dates back to 1929. The new bronze Boy scout statue was made by István Paál and unveiled on 24 April 1994. The pedestal got new reliefs forming the international Scout Movement dominant personalities: Robert and Olave Lord Baden Powell, the international scout movement’s founders; Antónia Lindenmeyer organizer of Pax Ting the World Girls’ Scout Jamboree in 1939, Count Pál Teleki Chief Scout organizer of the 1933 World Boys’ Scout Jamboree.

Szekeres Erzsébet gödöllői textilművész alkotása a 21 szövött képből álló sorozat, mellyel 13 Árpád-házi szentet és boldogot: Szent István király, Szent Imre herceg, Skóciai Szent Margit, Szent László király, Piroska – Szent Iréne, Prágai Szent Ágnes, Szent Erzsébet, Szent Kinga, Szent Margit, Portugáliai Szent Erzsébet, Tössi Boldog Erzsébet, Boldog Jolán, Boldog Gertrúd jelenített meg képein, Szent Imrét és Szent Erzsébetet két képen is ábrázolva. Szentjeink karához társul a három arkangyal: Gábriel, Rafael és Mihály mellett a Szombathelyen született tours-i Szent Márton püspök. A Magyar Golgotáról és az Édesanyáról is látható kép a 2008-ban átadott sorozatban. A megnyitó ünnepsége készült meghívóból idézzük Kovács Gergelyné kultúrtörténész szavait:

“Szekeres Erzsébet az Árpád-házi szentek és boldogok páratlan kárpit sorozatán a hit, haza, história hármasát egyesíti és jeleníti meg. Államalapító Szent István királyunk, máéig eleven életjeleket hagyott ránk. Intelmei olyan időszerűek, hogy megfelelnének az Európai Unió nem létező alkotmányának is. Öregen, megtörten ajánlotta fel koronáját az Egek Királynőjének, akit az ősi magyar hitvilág Boldogasszonyként ismert.

A magyarságot keresztény hitre térítő király közismert szigorúsága kegyelemmel párosult. Meg tudott bocsátani még a gyilkosnak is, de nem kegyelmezett azok felbujtóinak, megbízóinak. Meggyőződésből ajánlotta fel országát a Magyarok Nagyasszonyának, akit népünk sokféleképpen nevez. Szólít Szűz Máriának, Kis-, Nagy-, Sarlós-, Gyümölcsoltó-, Gyertyaszentelő-, Istenszülő Boldogasszonynak, Baba Máriának, Napba öltözött Asszonynak, Szentlélek Mátkájának, Jézus anyjának.

Az Árpád-házi szentek és boldogok a gödöllői Szentháromság templom falai között a hit szabadító erejét hirdetik. A szentek sorozatát az államalapítás Millenniuma, Szent Imre 1000, Szent Erzsébet 800 éves születési évfordulója ihlette. Szekeres Erzsébet azonban erkölcsi kötelességének érezte, hogy az Árpád-ház kipusztult életfájáról Európa közös keresztény őseit, a magyar szenteket és boldogokat bemutassa, úgy is, mint a magyar szakralitás és história életjeleit.”

Látogatható:
Hétfőtől vasárnapig 17h-18h-ig

A magyar származású amerikai szobrászművész, Amerigo Tot “A mag apoteózisa” című, 120 négyzetméteres bronz műve az egyetem aulájában látható.
“A Mag-nak az apoteozisát akartam megcsinálni bronzból… A mag az egy általános gondolat, nemcsak a mag, mint növény, hanem a mag, mint kezdet, a biológia… Mint gondolat összetartozik mag és föld és nő…” – mondta az eredetileg a római Szent Péter templom kapujára kiírt pályázatra tervezett műve eszmei tartalmáról az alkotó. A terv első változata már 1970-ben elkészült, de csak egy fordulatokban gazdag eseménysorozatot követően, 1983-ban adták át ünnepélyesen az akkor már beteg művész jelenlétében.

The 120 sqm bronze relief, work of the Hungarian-born sculptor Amerigo Tot, named “The seed’s apothesosis” was set up in 1983 in the hall of the Saint Stephen University. “I wanted to do the Seed’s apotheosis in bronze … The seed as a general idea, not only as a plant’s, but as the beginning, the idea of biology … like the earth and the seeds grow together…” – said Amerigo Tot who originally planned his oevre to the gates of the St. Peter’s Church in Rome. The first version of the plan has been completed in 1970, but only after a speed-rich sequence of events was handed over in 1983 in the presence of Amerigo Tot.

Egykori nyaralójának kertjében állították fel Ambrus Zoltán (1861-1932) szobrát, Buza Barna alkotását. A korának egyik legnagyobb tekintélyű, igen művelt, sikeres irodalmáraként ismert Ambrus Zoltán életpályáját, sokrétű tevékenységét – hírlapíró, folyóirat szerkesztő, a Nemzeti Színház igazgatója, a francia próza kiváló fordítója, a magyar színikritika megteremtője, 16 kötetnyi regény- és novella írója – a Gödöllői Városi Múzeum “Irodalmi túra” programján mutatja be a múzeum irodalomtörténész igazgatója.

Tematikus útvonalak:
Irodalmi túra

The statue of Zoltán Ambrus (1861-1932) was set up in the garden of his former villa. The sculpture is the work of Barna Buza. Zoltán Ambrus was one of the most renowned, highly educated and successful litterateur of his era – he was well known as journalist, magazine editor, director of the National Theatre, excellent translator of the French prose and author of 16 volumes of novels and short stories.