Székhely: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 6. | Telefonszám: +36-28/529-100; +36-28/529-180 | E-mail cím: pmh@godollo.hu. | 
fb.com/godollovaros | Gödöllő Városi Net Tv | Gödöllői Szolgálat
Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy dr. Kiss Árpád jegyző július 11-én 14 és 16 óra között tartja fogadóóráját. A továbbiakban marad az eredeti idő intervallum, 10-12 és 14-16 óra között.
28. alkalommal ünnepeltük a Magyar Szabadság Napját a Világfánál, melynek kezdetén Gémesi György polgármester mondott ünnepi beszédet.
Jó estét kívánok, tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Köszöntöm Önöket a Magyar Szabadság Napja és a Magyar Szabadságért Díj átadó ünnepsége alkalmából.
Június 19-én hagyta el az utolsó szovjet katona hazánk területét és huszonhét évvel ezelőtt, június 30-án, itt Gödöllőn, ezen a helyen ünnepeltük először, hogy hosszú idő után Magyarország területén nincsenek idegen, megszálló csapatok.
Azóta minden év június utolsó hétvégéjének szombatján ünnepeljük a Magyar Szabadság Napját, amit az Országgyűlés 2001-ben határozatban is megerősített. Az ünnep egyben egy csendes és méltó emlékezés azokra, akik életüket, egzisztenciájukat, családjukat áldozták fel hosszú évszázadokon keresztül a magyar szabadságért.
Az emlékezés egyben zarándoklat is a Velekey József Lajos szobrászművész által „újraalkotott”, a magyar szabadság szimbólumává vált Világfához, ami mintegy összeköti az eget és a földet és képletesen szakrális magasságokba emeli a magyarság szabadságba vetett hitét.
A művész már négy éve sajnos nincs közöttünk, emlékezzünk rá Gárdonyi Géza soraival:
„A szeretetnek melege van a természet hidegében,
világossága van az élet sötétségeiben,
és a szeretetnek ajkai vannak,
amik mosolyognak velünk az örömben,
és lecsókolják könnyeinket a fájdalomban”.
Az elmúlt közel három évtizedben soha nem nagygyűlésekkel, szónoklatokkal, hanem egy-egy nagyszerű kulturális műsor bemutatásával emlékeztünk a magyar szabadságra.
Idén az ősi mondát felelevenítő Csodaszarvas musicalt mutatja be a Cervinus Teatrum. A Csodaszarvas, ami az újjászületés és a megújulás egyik szimbóluma is.
Sokszor merül fel a kérdés minden vonatkozásban: miként és hogyan lehet, kell megújulni egy ellentmondásokkal, feszültségekkel, bizonytalanságokkal teli, sokszor átláthatatlan, zavaros világban? Hogyan segítheti ezt a megújulást az 1991-ben, vér nélkül ölünkbe hullott magyar szabadság?
Ebben a megújulási folyamatban hogyan tudjuk megőrizni a több mint ezeréves történelmünk értékeit, hogyan tudunk magyarként megmaradni a Kárpát-medencében, és mindemellett versenyképesnek bizonyulni Európában és a világban.
A vár ereje nem a falakban rejtezik, hanem a védők lelkében“ – mondja Dobó István, a több mint százezres török szultáni hadsereg utolsó nagy támadása előtt a néhány ezres kimerült, de elszántan küzdő egri védőnek.
Azt gondolom, Dobó István adja meg a választ. Mert nem a mindenkitől elválasztó „falak“-nak kell egyre szélesebbre és magasabbra épülniük, nem a hatalmas és látványos beruházások fognak megvédeni és versenyképessé tenni minket, nem a kommunikációs műhelyekben legyártott, kommunikációs eszközökkel folyamatosan sulykolt, sokszor ál- és elferdített hírekre alapozott, egyre magasabbra emelt virtuális falak adnak biztonságot. Nem.
Ezek mit sem érnek a „védők“ lelkében rejlő erők nélkül. Ez a lélekben rejlő erő van egyre inkább fogyóban és kimerülőben. Ennek a lélekben rejlő, valódi értékeken nyugvó erőnek a megerősítése és megújulása nélkül egyre inkább védtelenné és kiszolgáltatottá válunk a minket körülvevő világban.
Dobó István tudta, hogy csak így képes visszaverni a hihetetlen túlerőt és maroknyi csapatával kivívni a tiszteletet, amiben nem a félelemkeltés eszközeivel, nem pénzzel és vagyonnal, hanem személyes példájával és hitelességével tudott példát mutatni.
Vajon a mai vezérek milyen példát mutatnak?
Vajon tudják-e, hogy a felhúzott falak az embereket választják el egymástól az ország határain belül, mint egykor az a bizonyos Berlini fal?
Vajon tudják-e, hogy a hazát elhagyó, kivándorló magyarok nagy részét már elvesztették, és tudják-e, hogy a jövő magyar generációjának egy része már nem itthon, hanem Londonban, Berlinben, Párizsban, vagy a világ más részén születik meg.
Tartok tőle, nem tudják, vagy ha valamit sejtenek is belőle, túl könnyen veszik. Pedig eszköz ma elsősorban az ő kezükben van, lenne.
És vannak-e ma Dobó Istvánhoz hasonlítható hazafiak? Vannak-e, akik felismerik azt, hogy a „vár ereje nem a falakban rejtezik, hanem a védők lelkében“? Vannak sokan. Teszik a dolgukat szakértelemmel, tisztességgel, becsülettel. A katedrától a betegágyig, a szolgáltatásokban dolgozóktól a szociális munkásokig, az építőiparban dolgozóktól a takarítókig, sorolhatnám tovább a diplomást és a kétkezi munkást egyaránt.
Tudom, hogy Ők a hétköznapok Dobó Istvánjai. Az ő lelkük tartja össze az országot, az ő lelkük nélkül nincs jövő. Köszönet és megbecsülés érte.
Hiszek abban, hogy a Magyar Szabadság Napja is egyfajta lélek- és hiterősítő sziget itt Gödöllőn.
Hiszek abban, hogy egyre több ilyen sziget van és lesz az országban. Hiszek abban, hogy ezek a kis szigetek egyre inkább egymásra találnak és mint egy lánc, kötnek össze bennünket.
Ez a lánc nem olyan lánc, aminél „fényesebb a kard“, nem olyan lánc, ami megbilincsel, megbénít és rabságban tart, hanem ami összeköt és kapaszkodót ad mindnyájunknak. Egykor a Csodaszarvas utat mutatott nekünk megtalálni a hazát, ahol ma élünk, és összekovácsolta a hét törzset, akik együtt megalapították a magyar nemzetet. Ma újra nagy szükségünk van egy Csodaszarvasra, mely eggyé kovácsol minket és amelynek a segítségével újra egyfelé tarthatunk. Csak így lehetünk ismét erős nemzet.
Isten áldja Magyarországot, Isten áldja Gödöllőt, Isten áldja Önöket!
A Magyar Szabadság Napja alkalmából idén is átadták a Magyar Szabadságért Díjat, amit ebben az esztendőben dr. Bálint György vehetett át. Az ország “Bálint gazdájának”, aki idén tölti be 99. életévét, dr. Gémesi György polgármester adta át a díjat.
A VII. Gödöllői Fúvószenekari Fesztivál a korábbiakhoz hasonlóan nagy sikert aratott városunk főterén.
Szelfi a kerttel – így foglalta össze gondolatait Katona-Szabó Erzsébet textilművész, a Gödöllői Új Művészet Közalapítvány kuratóriumának elnöke a GIM-ház új, június 30-án megnyílt kiállításáról, amelyen a vizuális művészetek különböző területein alkotó művészek munkái láthatók. A bemutatott anyag különlegessége, hogy a művek két vagy több művész közös munkájának az eredményei. A GIM-ház kertjéhez kapcsolódó alkotások az átváltozás folyamatát jelenítik meg.
A kiállított anyagot a kiállítás napján három helyszínen lehetett megtekinteni. A kert témáját feldolgozó összeállítás a GIM-ház ihletet adó kertjében és kiállítótermében látható. Izgalmas helyszínként jelenik meg a Remsey-ház kerítése, amelyen képzeletbeli „távcsövek” segítségével az egykori lakók életébe, a kerítésen belüli világ múltjába pillanthatnak be az érdeklődők. A harmadik, kizárólag a megnyitó estjén látogatható helyszín az barokk Kálvária alatti egykori víztározó volt, ahol különleges jég installációk figyelmeztették a látogatókat a mulandóságra.
A rendezvényen Katona-Szabó Erzsébet és dr. Pappné Pintér Csilla Gödöllő alpolgármestere mondott köszöntőt, majd Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora nyitotta meg a kiállítást, amely az idei kulturális tematikus évhez, az Ifjúság évéhez kapcsolódik.
A tárlaton Arató Zoltán formatervező művész, Balázs Imre Barna festőművész, Farkas Pap Éva szobrászművész, Guba Ilka fotóművész, Guba Sándor építész, Hidasi Zsófi textiltervező művész, Incze Mózes festőművész, Ipsics Barbara médiaművész, Konopás Judit Emese hang és tér kutató, Lengyel Gergő formatervező művész, Remsey Dávid grafikusművész, Szesztay Csanád fotóművész és Varga Melinda szobrászművész alkotásai láthatók.
Ongjerth Richárd, a Belügyminisztérium településfejlesztési szakértője az Önkormányzati Folyamatok Figyelemmel Kísérése II. elnevezésű kiemelt kormányzati projekt keretében végzett kutatásokról számolt be. Mint elmondta, három kutatást végeztek. Az első az önkormányzatok egymással és a megyei önkormányzatokkal végzett koordinációját elemezte, a második azt vizsgálta, hogy az önkormányzatok miként tudják bevonni a helyi szereplőket a fejlesztésekbe, a harmadik az önkormányzatok információgazdálkodását és kommunikációját kutatta.
Az utóbbi területen országos online felmérés történt. A települések kedvező hozzáállását mutatja, hogy több mint 2600 kérdőívet küldtek vissza. Történt egy 1810 főre kiterjedt lakossági felmérés is, továbbá 80 településvezetővel készítettek strukturált interjút. A tapasztalatok szerint minél többet tudnak a lakók településükről, általában annál elégedettebbek és nagyobb a bizalom is a településvezetés iránt. A polgárok többsége szereti tudni, mi miért történik.
Frank Nóra a Tempus Közalapítvány koordinátora az Európa a polgárokért programot mutatta be. E program célja az emberek ismereteinek javítása az EU történelméről és sokszínűségéről, az európai polgárság megerősítése az uniós szintű polgári és demokratikus részvétel feltételeinek javítása.
Az aktív polgárság az alulról jövő kezdeményezések támogatásával erősíthető az adott közösségekben. 2018 a kulturális örökség európai éve. Az önkormányzatokat érintő pályázati támogatások közül az előadó a Testvérvárosi találkozók szervezéséről és a hosszabb időtávú Városok hálózatai című projektekről adott tájékoztatást. Az előzőnél maximum 25 ezer, a másodiknál legfeljebb 150 ezer euróra lehet pályázni. A legközelebbi határidő szeptember 3.
A Településmarketing szekcióban elsőként L. Péterfi Csaba tartott előadást, aki 2005 óta Gödöllő város kommunikációs igazgatója.
Mint kifejtette, a települések első számú „arca” a polgármestereké. Az ő személyiségük az, amely meghatározza a településekről alkotott képet mások szemében. Emiatt is folyamatosan képezniük kell magukat, meg kell ismerniük és el kell sajátítaniuk a legújabb kommunikációs technikákat. Az eredményes belső kommunikáció egyik első feltétele az, hogy a kommunikációs stáb minden szükséges információ birtokában legyen arról, amiről tájékoztatnia kell a lakosságot. A fejlesztések során világosan be kell mutatni, hogy egy-egy beruházás milyen nehézségeket okoz a megvalósítása során a lakosságnak, majd milyen előnyöket nyújt hosszú távon. Előfordulnak bakik persze, amikor tűzoltásra van szükség. Ilyen eset lehet az, amikor egy tervezett fejlesztést ideje korán egyeztetnek a lakossággal, de annak a megvalósítása később kezdődik el, amikorra esetleg már elfelejtik az azzal járó kényelmetlenségeket.
Minden település büszke valamilyen értékére. Nem feltétlenül sok pénzzel, inkább kreatív és kitartó munkával lehet a külső kommunikációban eredményesnek lenni. Gödöllő 2009-ben elnyerte a legjobban kommunikáló település díját, azóta az első tízben mindig benne van, csak megyei jogú városok előzik meg. Nagyon fontos, hogy a pozitív üzenetek olyan emberek által jussanak el a lakossághoz, akik köztiszteletben állnak.
Néha a véletlen is segítségünkre lehet. Ilyen Frau Bürgermeisterin von Gödöllő, a „polgármestermacska”, akinek saját facebook oldala van, több mint 7000 követővel; levelet kap az angol miniszterelnöki hivataltól és Rigából; akiről tévéműsorok készülnek, újságcikkek jelennek meg. Ezres nagyságrendben látogatnak miatta emberek Gödöllőre.
Somogyi Zoltán és Földi Katalin (Daylight Média) a Magyarország legszebb városai című televíziós magazinműsorról tartottak előadást. A turisztikai műsor felkutatva az adott település érdekességeit, esszenciális impulzusokkal teremt kedvet az adott város felkereséséhez.
Dr. Simon András arról beszélt, mit tehet egy település azért, hogy keresett legyen, hogy oda költözzenek, ott fektessenek be a vállalkozók, ha nincs Károly-hídja, Eiffel-tornya. A szépet egyszer nézi meg az embert, de a jó hangulatért, a kedves közösségekért szívesen visszamegy oda, ahol egyszer már jól érezte magát, mert az igazi élmények ott érik az embert.
