Fresh from the Press

A Magyar Polgármesterek XII. Világtalálkozójának zárónapján elsőként a közfoglalkoztatásnak a vidék önfenntartó erejének erősítésében betöltött szerepéről tartottak kerekasztal beszélgetést, Szulimán Zsolt, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási Stratégiai- és Koordinációs Főosztályának osztályvezetője, Eszes Béla, a MÖSZ társelnöke Jánoshida polgármestere és Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere részvételével. A beszélgetés során a tanácskozás résztvevői megismerhették a két településnek az e téren zajló jó gyakorlatait is.

Mint azt Szulimán Zsolt elmondta, jelenleg 138 ezer közfoglalkoztatottat tartanak nyilván, de éves szinten átlagosan 150-160 ezer főről beszélhetünk. Fontosnak nevezte az önkormányzatoknak a közfoglalkoztatásban betöltött szerepét, és azt, hogy legyen lehetőségük bemutatni azokat a jó gyakorlatokat, amik komoly értékteremtő erővel bírnak. Mint mondta, erre kiváló példa a Gödöllői Városi Piacon megrendezett termékbemutató, csak így érhetjük el ugyanis, hogy a közfoglalkoztatás elveszítse pejoratív tartalmát.
Eszes Béla beszámolójában egy közfoglalkoztatásra épülő komplex programot mutatott be, amelyben a növénytermesztés és az állattenyésztés mellett egy saját malmot hoztak létre. A program eredményeként magas minőségű lisztet állítanak elő, amivel éttermeket, pékségeket és pizzériákat látnak el.
Üveges Gábor a Bioszentandrás programot ismertette meg a jelenlévőkkel. Mint mondta, ezt nem közmunka programként definiálták, hanem több projekt és forrás összekapcsolásával valósították meg. A biotermékek előállításával egy olyan rendszert hoztak létre, ami mögé megfelelő filozófiát állítottak, segítette a közösségépítést és sokakkal ismertetett meg egy egészségtudatos életmódot.
A résztvevők felhívták a figyelmet arra, a közfoglalkoztatási programok sikere sok esetben azon is múlik, hogy az abba bevontak milyen minőségű munkát tudnak végezni, mert csak a jól teljesítők tudnak visszatérni a munkaerőpiacra. De megjegyezték azt is, nagy szükség lenne arra, hogy a programban résztvevőket differenciáltan lehessen bérezni, a jelenlegi rendszer ugyanis nem ösztönzi a munkásokat.
A vitát vezető Gémesi György felvetésére, hogy mi a véleményük arról, hogy egyes állítások szerint ma már 200-250 ezres munkaerőhiány van, a résztvevők úgy reagáltak: vannak olyan települések, aminek az ipari üzemeibe 100-150 km távolságról hordják a dolgozókat. Mint elmondták, a legnagyobb probléma azzal a réteggel van, akik képességeik alapján alkalmatlanok a munkavégzésre. Mint elhangzott, előfordul, hogy a felzárkóztatást személyre szabottan, egyenként kell elvégezni. Kiderült, jövőre négy megyében tizenkét helyszínen szerveznek ilyen programot.

Első alkalommal kóstolóval egybekötött termékbemutató, kiállítás és vásár kapcsolódott a Magyar Polgármesterek XII. Világtalálkozójához a városi piacon. Az ország különböző tájairól érkezett kereskedők és termelők kínálták nagy sikerrel a portékájukat, közte közfoglalkoztatásban termelt termékeket is.

Kerekasztal beszélgetésen cserélték ki véleményüket az önkormányzatok jelenéről és jövőjéről a parlamenti pártok szakpolitikusai a Magyar Polgármesterek XII. Világtalálkozóján. A beszélgetésen A Demokratikus Koalíció részéről Hajdu László, a Jobbik Magyarországért Mozgalomtól Hegedűs Lórántné, az LMP-től Demeter Márta, az MSZP részéről Molnár Gyula, a Párbeszéd Magyarországért képviseletében pedig Kocsis-Cake Olivio vett részt a beszélgetésben. A rendezvényre a Fidesz Magyar Polgári Szövetség és a KDNP is meghívást kapott, ők azonban lemondták a részvételt.
A dr. Gémesi György MÖSZ elnök által vezetett kerekasztal beszélgetés során a résztvevők értékelték az önkormányzatok helyzetét, és felvetették azokat a problémákat, amikkel a legtöbbször találkoznak. Első körben pedig arról esett szó, pártjuk mely feladatokat adná vissza az önkormányzatoknak, valamint milyen többletjogosítványokat kaphatnának az önkormányzati érdekszövetségek.
Hajdu László (DK) elsőként a feladatok elosztásából adódó problémákra hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a lakosság sok esetben azt sem tudja, hová kell mennie az ügyeit intézni. A feladatok visszaadásáról úgy nyilatkozott: Vissza kell adni mindet, amiben helyben lehet dönteni és amiben helyi szinten tudják, mi a fontos.
Hegedűs Lórántné (Jobbik) az önkormányzati gazdálkodás korlátozását emelte ki, mint fontos problémát, és a finanszírozás normatív alapokra való helyezését sürgette. Mint mondta, nem tartja elfogadhatónak, hogy szektorban tervezett béremeléseket a szegényebb településeknél úgy hajtsák végre, hogy azzal lényegében büntetik a jelentősebb bevétellel rendelkezőket. Mindemellett úgy vélte, az oktatás, az egészségügyi szakellátás és a településüzemeltetés mindenképpen helyben lenne jobb kezekben.
Demeter Márta (LMP) leszögezte, igenis szükség van az autonóm önkormányzatokra, mivel helyben ismerik leginkább a településen élők családi helyzetét, problémáit. Arra vonatkozóan, hogy milyen feladatot kellene visszaadni úgy válaszolt: azt, amit kérnek, s ezt tartja fontosnak az iskolák esetében is. Emellett szükségesnek tartanák a KLIK-nek a jelenlegi formában történő megszüntetését, s, ahol az önkormányzat nem igényelné vissza az iskolákat, ott járási szinten oldanák meg a működtetést. Emellett fontosnak nevezte a tűzoltóságok visszaadását, és az önkormányzati rendőrségek létrehozásának lehetőségét úgy, hogy a bűnüldözési feladatok országos szinten maradnának. Mindezek mellett fontosnak nevezte, hogy az önkormányzati érdekszövetségek bizonyos kérdésekben egyetértési jogot kapjanak.
Molnár Gyula (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy minél távolabb kerül egy feladat felelőse, annál kevésbé lát rá a dolgokra. Mint mondta, ha a kórházigazgatót be lehet hívni a testületi-ülésre és számon lehet kérni, egész másként fogja megközelíteni a feladatait, mint ha a felettese egy miniszter, akihez sosem fognak eljutni a problémák. Az oktatásról, az egészségügyről és egyes szociális kérdésekről úgy vélte, hogy mindenképpen vissza kellene adni az önkormányzatoknak, s mint mondta, közel háromszázra tehető azoknak a településeknek a száma, akik a középfokú oktatásban is szerepet tudnak vállalni.
Kocsis-Cake Olivio (PM) szomorúnak nevezte, hogy egyre több jogkört vonnak el az önkormányzatoktól és korlátozzák a polgármesterek mozgásterét, akik pedig Magyarország legnagyobb legitimitással bíró politikusai. Mint mondta, mindenképpen fontosnak tartanák a közoktatás visszaadását, és a megfelelő normatívák hozzárendelését is. Emellett a közterületek egységes kezelését, az egészségügyi alapellátást és az építési hatósági feladatokat nevezte meg, mint helyben legjobban ellátható feladatokat, de kitért arra is, érdemes lenne a szociális bérlakás szektor kapcsán is átgondolni az önkormányzati hatáskört.
Fontosnak nevezte, hogy erősebb legyen az együttműködés az önkormányzati érdekszövetségek között, s egyben hangot adott annak a véleménynek, miszerint jó lenne, ha az érdekszövetségek a kiemelt kormányberuházások kapcsán állást foglalhatnának.
A második kérdéskörben a hulladékgazdálkodás problémáiról, a modern városok kérdéséről, valamint arról a felmerült lehetőségről esett szó, hogy esetleg fél évvel előre hoznák a 2019-es önkormányzati választásokat. Ez utóbbi kérdésben valamennyi párt képviselője elutasítóan foglalt állást. Teljesen elfogadhatatlannak nevezték, hogy megrövidítsék a polgármesterek és a képviselő-testületek mandátumának idejét, s felhívták a figyelmet arra, hogy ez alkotmányellenes lenne.
Kocsis-Cake Olivio (PM) a modern városok programmal kapcsolatban úgy vélte, hogy az ehhez kapcsolódó fejlesztések leginkább a megyeszékhelyeknek kedveznek, de a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a jövő évi költségvetésben nem látja ennek a programnak a fedezetét. A hulladékgazdálkodás kérdésében – mint mondta – pártja a differenciált (állami és helyi) feladatelosztásban gondolkodik.
Molnár Gyula (MSZP) szintén a megosztott feladatellátást tartaná jó megoldásnak a hulladékgazdálkodás kérdésében, derült ki válaszából. A modern városok programot több szempontból is aggályosnak nevezte. Úgy vélte, ez még jobban kiélezi a területi egyenlőtlenségeket, el fogja szívni a kistelepülésekről a még ottmaradt lakosság jelentős részét. Mint mondta, egy modern falu programnak sokkal nagyobb lenne a létjogosultsága.
Demeter Márta (LMP) fontosnak nevezte, hogy a hulladékgazdálkodás ügyeibe legyen beleszólásuk az önkormányzatoknak. A modern város program kapcsán ő is úgy vélte, a falvak fejlesztésére nagyobb szükség lenne. Kijelentette: városfejlesztési programra szükség van, de annak a helyi érdekek mentén kell haladni és a helyi prioritásokat kell megvalósítani, s mentesnek kell lenni a korrupciónak még a gyanúja alól is.
Hegedűs Lórántné (Jobbik) ez utóbbi kérdésben szintén azt nevezte a legnagyobb problémának, hogy nincs költségvetési fedezete. A hulladékgazdálkodásról kijelentette: a jelenlegi koncepció egyértelműen megbukott, s felhívta a figyelmet arra, hogy ugyanez a helyzet a víziközmű társulásokkal is. Emellett kitért arra is, hogy az oktatási feladatok ellátását nem lehet ráerőltetni senkire sem, de minden önkormányzat számára biztosítani kell a lehetőséget, ha arra igényt tart, megfelelő állami kontroll mellett.
Hajdu László (DK) szintén egy modern falu programot tartana fontosnak jelentette ki, s felhívta a figyelmet arra, hogy a hulladékgazdálkodás kérdése mellett, hamarosan a vízgazdálkodásban is problémák várhatók, egy új szabályozás szerint ugyanis, ami 80 méterig engedély nélkül lehetővé teszi a kutak fúrását, jelentős befolyással lehet az ivóvíz ellátásra.
A témákkal kapcsolatos hozzászólók között Hohn Krisztina országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatokat nem tekinti partnernek a kormány, mint mondta, ez jól látszik azon is, hogy sem a FIDESZ sem a KDNP nem vett részt a mai rendezvényen.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége által alapított Polgármesteri Ezüstlánc Díjjal idén Ambrus Gyöngyit, Kistokaj polgármesterét tüntették ki, a Polgármesteri Aranygyűrű Díjat pedig Beke László, Környe polgármestere és Illár József Palágykomoróc-Kisszelmenc polgármestere vehette át.
Ambrus Gyöngyi, Kistokaj település polgármestere a Borsod-Abaúj – Zemplén megyei közel 2000 lakosú település vezetőjeként 2010-ben a település fiataljainak megtartását tűzte ki célul minőségi intézményrendszer kiépítésével. Ez mára olyan jól sikerült, hogy a nem a 10 kilométerre lévő Miskolcra költöznek be a fiatalok hanem új lakópark létrehozása után, a nagyvárosból költöznek Kistokajba a csendre, pihenésre vágyók.
8 év alatt 50-ről, 138-ra növekedett az óvodai létszám új csoportok indításával intézmény bővítéssel energetikai korszerűsítéssel. Hasonló feladatok állnak az iskola előtt, a színházterem építése után most 6 teremmel szeretnék bővíteni az intézményt. Új gyógyszertárat, rendelőintézetet építettek, létrehozták az idősek napközi otthonát, a helyi piacot, valamint egy játszóteret és szabadtéri színpaddal rendelkező rendezvényteret is kialakítottak a közösségnek.
Ambrus Gyöngyi fontosnak tartja a civil élet megerősítését a településen ahol jelenleg 12 szervezet működik, s ezt a szemléletet kívánja elterjeszteni az egész országban.
Beke László Környe független polgármestere a közel 4500 lakosú, Tatabánya melletti település vezetését 2006-ban vállalta el a helyi iskola tanáraként a fiatalok, vállalkozók felkérésére. Első feladatai között új közösségi terek létrehozása és az intézményi infrastruktúra megteremtése szerepelt.
Építettek új főteret ahol számtalan rendezvényt tartanak, új óvodát és bölcsődét az egyre bővülő igények miatt, felújították a Községházát, Művelődési Házat, átadás alatt áll a gyermekorvosi rendelő, körzeti megbízotti iroda, felújítják a község műemlék plébániáját. 2014-ben a Magyarországi Falumegújítási Díjat is elnyerte a település.
A Tatabányával közös ipari park jelentős bevételi forrása a településnek és munkahelyben sincs hiány a közeli városnak köszönhetően. A közeljövőben tervezik a környei tó partján lévő szociális intézmény fejlesztését, tóparti vendégház építését, de kibocsájtottak Környe Kártyát is mely a helyi lakosoknak nyújt kedvezményeket. Sokan települnek ki az új lakóparkba is a község fiatalokat támogató Szülőföld programjának köszönhetően.
Beke László a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás alelnöke a Polgármesterek a Falukért Egyesület elnöke, és 2017-ben a történelmi hagyományok és a határon túli kapcsolatok ápolásáért a felvidéki testvértelepülés, Tardoskedd díszpolgárává választották.
Illár József, a Kárpátaljai Kisszelmenc és Palágy -Komoróc polgármestere 1996-os polgármesterré választása óta foglalkoztatta a Szlovákiához és Ukrajnához került Szelmencet kettévágó második világháborús határ kérdése. Aláírásgyűjtésbe kezdett, a határon kettévágott székelykaput állított, istentiszteleteket és könyvbemutatót tartott Zelei Miklós: A kettézárt falu című könyvéből és elment egészen az USA Kongresszusának Emberjogi Frakciójáig, hogy elérje a határ megnyitását. Fáradozásait 2005-ben siker koronázta.
A több mint ezer főt számláló két faluban Illár József polgármestersége alatt sikerült kiépíteni a teljes gázellátást, felújítani a közvilágítást és a családorvosi rendelőt. Pályázatok és a Magyar Állam segítségével 2016-ra sikerült részlegesen felújitani, a kultúrházat melynek munkálatai most folytatódhatnak.
2015-ben az Általános iskola új tetőszerkezetet kapott, és a Kárpát-medencei 2017-es Óvodafejlesztési Program keretében megújult az óvoda is, ahová egyre több gyermek jár.
Palágy -Komorócra sikerült letelepíteni egy nyílászáró gyárat ami remek munkalehetőség a csökkenő szarvasmarha tartás kiváltására és a határrendészeten is sokan dolgoznak a településekről.
Illár József a határ teljes átjárhatóságáért dolgozik, a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke a ,, Kisebbségekért dij’ kitüntetésben részesítette, de átvehette a Magyarok Világszövetsége ,,Szent Lászlő” emlék-érmet is, s mindezek mellet az Ukrán Parlament Elnöke is kitüntetésben részesítette a községben elért fejlődésért.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége által megrendezett kétnapos eseményen határokon innen és túlról több mint háromszáz településvezető vesz részt.
Az Erzsébet Királyné Szálloda báltermében Dr. Gémesi György a MÖSZ elnöke, Hopkó Iván a Raiffeisen Bank Zrt. önkormányzati osztályvezetője és Frank Spengler a Konrád- Adenauer Stiftung képviseletvezetője köszöntötte a résztvevőket.
A délelőtt folyamán elsőként dr. Bekényi József, a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályának vezetője beszélt a kormánynak az önkormányzatokat érintő terveiről.
Kijelentette: Nem tervez a kormány olyan átalakítást, ami érintené a települések önállóságát, s nincs olyan szándék, ami az önkormányzatok létét lakosságszámhoz kötné.
Mint mondta: Tény, hogy hogy a településrendszer elaprózódott és az ezer fő alatti önkormányzatok sok esetben nem képesek minden feladatot ellátni, megfelelő szintű szolgáltatásokat nyújtani. Nem terveznek alapvető változásokat a feladatok elosztásában és meghatározásában sem, bár ezen a területen nem minden esetben tökéletesek a szabályozások.
A tervezett intézkedésekről szólva kiemelte az önkormányzati dolgozók bérrendezésének fontosságát, amit a kistelepülések esetében egy olyan alapból finanszíroznának, amit a „gazdagabbaktól” elvont pénzből hoznának létre.
Ezt követően Máté Antal, Nyírbátor polgármestere adott értékelést az önkormányzatok jelenlegi helyzetéről, melyben felhívta a figyelmet az ország egyes részei közötti infrastrukturális különbségekre. Mint mondta, sok helyen még az alap közszolgáltatások is hiányoznak, vannak olyan települések, ahol még vezetékes ivóvíz sincs, ami jelentős belső migrációt okoz.
Szólt az oktatás és a hulladékgazdálkodás államosításából adódó problémákról, ennek kapcsán úgy fogalmazott: nem lehet elvenni az önkormányzatoktól azokat a feladatokat, amiket a helyi adottságokhoz és igénykehez igazítva kell alakítani, elvégezni. A polgármester bírálta, a települések hitelfelvételének korlátozását, a bevezetett ASP rendszerről pedig kijelentette: sok sebből vérzik, és nagyon megnehezíti a polgármesteri hivatalok munkáját.