Székhely: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 6. | Telefonszám: +36-28/529-100; +36-28/529-180 | E-mail cím: pmh@godollo.hu. | 
fb.com/godollovaros | Gödöllő Városi Net Tv | Gödöllői Szolgálat
Székhely: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 6. | Telefonszám: +36-28/529-100; +36-28/529-180 | E-mail cím: pmh@godollo.hu. | fb.com/godollovaros | Gödöllő Városi Net Tv | Gödöllői Szolgálat
December 2-án, szombaton nyílt meg a Levendula Galériában a dr. Ladó Mária és dr. Tóth Ferenc „Hintalóvilág” című gyűjteményéből összeállított kiállítás; az adventi tárlatot több mint negyven kortárs művész által készített alkotás tette teljessé.
Az esemény kapcsán Sz. Jánosi Erzsébet, a Levendula Galéria tulajdonosa rajz- és meseíró pályázatot hirdetett, melyre a gyerekek hintalovakról készített rajzait, festményeit, szobrait és meséit kellett benyújtani. A pályaműveket szakmai zsűri bírálta el és a helyszínen a legjobbak alkotóit díjakkal jutalmazták.
A rendezvényen dr. Pappné Pintér Csilla alpolgármester mondott köszöntőt, és ahogy tőle már megszokhattuk, egy mesével, aktuálisan egy pacis történettel örvendeztette meg a jelenlévőket. A hivatalos megnyitót egy rövid filmbemutató zárta, amit a Börleszk Kompánia készített, melynek kurátora Remsey Benjámin volt.
Hintaló: Egy régi mondás szerint a világ szerencséje a lovak hátán múlik. És hogy ez a szerencse a csemetéinket is elkísérje, emberemlékezet óta többé-kevésbé élethű hintalovakat készítünk nekik agyagból, fából, vasból és műanyagból, hogy legyen mivel játszaniuk. Az első példány, mely képes volt a később olyan közkedvelt hintamozgásra, az 1605 és 1610 közötti években született. Minden hintaló ősanyja két kissé befelé dőlő fa félholdból, valamint az ezeket összetartó harmadik farészből – a „lótestből“ – állt. Ez a történelmi állat valamikor I. Károly angol király, majd később fia, II. Károly hintalova volt.
A döntő galoppugrást a bölcsőtől a hintalóig valószínűleg egy fantáziadús gyermeknek köszönhetjük: mivel ágyát lónak használva előre és hátra hintázott, a galoppozást imitálva. Amennyiben szülei ezt a játékot nem vették volna komolyan fontolóra, természetesen a hintaló sem jöhetett volna létre.
Koncerteket, múzeumpedagógiai foglalkozásokat és divatbemutatót is kínál a látogatóknak december 9. és 30. között a Gödöllői Királyi Kastély.
Az ünnepi programok a Városi Fúvószenekar koncertjével kezdődnek december 9-én, másnap Szilasi Alex zongoraművész lép színpadra, a kastély parkjában pedig megnyílik a kézművesek karácsonyi vására – közölték a szervezők az MTI-vel.
A programsorozat december 16-án és 17-én az Adventi Kastélynapok elnevezésű rendezvénnyel folytatódik: délelőttönként és kora délután múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak a szakemberek, szombaton a Petimi Társulat Magyar Népmesék című interaktív előadása szerepel a műsorban, este a Gödöllői Szimfonikus Zenekar ad koncertet. A Barokk Színház zenés irodalmi estnek és divatbemutatónak, másnap az Aranyszamár Bábszínház és a Savaria Kamaraopera előadásának ad otthont. A napot az Arpeggio Gitárzenekar 25. éves jubileumi koncertje zárja.
Napközben a Pálmaház Herbárium saját parfümjének bemutatása, valamint hagyományőrző népi bethlehemezés, Paprika Jancsi csúzlizdája, mézeskalács-készítés és gyertyaöntés szórakoztatja az érdeklődőket, esténként pedig megrendezik A forralt bor éjszakáját és a különféle karácsonyi sütemények kóstolóját a Pálmaházban.
December 28-án Erzsébet királyné karácsonyai címmel gyermekprogramok várják a látogatókat, december 30-án Lajkó Félix koncertjén vehet részt a közönség.
MTI
Az evangélikus templomban adott jótékonysági koncertet december 1-jén este a Cavaletta Nőikar. Az egyházi művekből összeállított hangverseny bevételét a templomtető felújítására fordítják.
Magyarországon egyedülálló kiállításokat mondhat magáénak a város egyik legrégibb épületében, a Hamvay-kúriában működő, 2001-ben az „Év múzeuma”, 2002-ben „Gödöllő Városért” címmel kitüntetett múzeum: itt látható az ország egyetlen állandó szecessziós kiállítása, az országos cserkészgyűjtemény, egy teljesen felszerelt szatócsbolt és egy hajdanvolt borbélyüzlet.
A múzeum négy állandó tárlata közül legrégebbi a helytörténeti, melynek első darabjait, 1952-ben, Heltai Miklós történelemtanár és diákjai kezdték gyűjteni. Helytörténeti Gyűjteménnyé 1978-ban vált, Polónyi Péter művelődési felügyelő munkája nyomán, majd vezetésével. A műemléképület teljes felújítása -1998-1999- során előtűntek a barokk kori festmények- a keretes tájképek ma is a barokk szobában láthatók.
Gödöllő, a nyitott város – helytörténeti kiállítás
Gödöllő a XVIII. században a Grassalkovich-uradalom központja volt, az 1867-es kiegyezés után pedig koronauradalom lett. Ezeket a időket idézik a tárlókban látható tárgyak és dokumentumok, leggazdagabb a XX. századi gyűjtemény, amikor Gödöllő divatos királyi nyaralóhely volt. Érdekesek az enteriőrök is: Ambrus Zoltán, a város szülötte híres író-kritikus-lapszerkesztő és a művésztelep egyik alapítójának, Nagy Sándornak bútorai, személyes tárgyai, de itt látható egy szép garnitúra Ady szerelme, Brüll Adél-Léda gödöllői otthonából is. A kiállítás arról is képet ad, hogy az őslakos református földművelők, a betelepülő katolikus iparosok, az izraelita kereskedők, az értelmiségiek és a művészek hogyan alakították, gazdagították a város képét.
A gödöllői művésztelep (1901-1920) – képző- és iparművészeti kiállítás
A gödöllői művésztelep (1901-1920) a magyarországi szecesszió egyetlen szervezett társulása volt. A Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Remsey Jenő, Toroczkai Wigand Ede, Mihály Rezső által alkotott telep központját a szövőműhely képezte, melynek termékei alapozták meg az európai hírnévre szert tett gödöllői szőnyeg fogalmát. A témakörben országos gyűjtőkörrel rendelkező Gödöllői Városi Múzeum kiállítása az összművészet jegyében alkotó gödöllői mesterek sokoldalú munkásságát mutatja be.
Zsivajgó természet- természetrajzi- és vadászattörténeti kiállítás.
A fejedelmi vadállományáról, királyi vadászterületeiről híres Gödöllői dombvidék, a Gödöllői Tájvédelmi Körzet változatos élőhelyei közül hármat mutat be. A dioráma a gyertyános tölgyes élővilágát szemlélteti az itt élő emlős- és madárfajokkal, mellette a tisztásokkal váltakozó nyílt mocsarasodó erdő világa és a nyílt vizű nádas tó látható.
A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig –történeti kiállítás
„Gödöllő a magyar cserkészet fővárosa” jelmondat a város és a cserkészet közel 100 éves történelmi kapcsolatát fejezi ki.
Az 1930-as években a világ 5 földrészéről érkező cserkészei Gödöllőn tartották találkozóju-kat : 1933-ban a fiúcserkész világtalálkozót (Gödöllői Jamboree), 1939-ben a leánycserkész világtalálkozót (Pax Ting). Itt állítottak cserkészszobrot 1943-ban és a máriabesnyői temetőben nyugszik a jamboree magyar főcserkésze, gróf Teleki Pál miniszterelnök, cserkészliliomos kereszt alatt. Sírja a magyar cserkészet kultuszhelye. (lásd ott)
2009. október 20-án a múzeumban megnyílt a Budapestről Gödöllőre költözött országos állandó cserkészkiállítás. Az 1994-ben Bokody József által alapított cserkészgyűjtemény a Magyar Cserkészszövetség és Gödöllő Város Önkormányzata megállapodása alapján került a Gödöllői Városi Múzeumba, míg a dokumentációs anyag a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központba. A több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként létrejött, hazánkban páratlan anyag és a gödöllői múzeum anyagából olyan kiállítás jött létre, mely életképekben, tárgyakban, fotókban a legteljesebb módon mutatja be a magyarországi cserkészet történetét, a gödöllői cserkésztalálkozók dokumentumait.
Becses emlék Zita királyné – 1925-ben egy kőszegi cserkészcsapatnak ajándékozott – zászlaja, a cserkészet megalapítója, az angol Baden-Powell 1933-ban a gödöllői jamboree után kelt, Horthy Miklósnak írt levele, egy gödöllői cserkészbolt árukészlete és a cserkésztábort a tábori élet kellékeivel megidéző enteriőr.
A cserkészkönyvtár és a levéltári anyag a Gödöllői Városi Információs Központ és Könyvtárba (lásd ott) költözött és vált kutathatóvá.
Kulturális városnéző séták
Gödöllő híres szülöttei – Török Ignác honvédtábornok, aradi vértanú (lásd ott), a gyermekkorát Gödöllőn töltő Sík Sándor papköltő-, a városban Európa-hírű művésztelepet alapító Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Remsey Jenő (lásd Gödöllői művésztelep) vagy az életük válságos szakaszaiban itt menedéket találó írók, költők, hírességek – Ambrus Zoltán, Brüll Adél, Ottlik Géza – gödöllői életének ránkmaradt emlékeit mutatják be a Gödöllői Városi Múzeum városnéző sétái: az
• Irodalmi túra
• Szecessziós túra
(Lásd tematikus utak)
Nyitva tartás: március 1- október 31: kedd-vasárnap 10-18 h
november 1-február 28: kedd-vasárnap 10-16 h
Jegyárak:
felnőtt (26-62 év): 600,-Ft, diák: 300,-Ft, nyugdíjas: 300,-Ft, családi (2 felnőtt + 2 gyerek): 1.000,-Ft, felnőtt csoport (15 főtől): 450,-Ft/fő, kedvezményes csoportos belépő (15 főtől): 250,-Ft/fő, Ingyenes belépés: a 28/2007-es Kormány rendelet szerint, és a gödöllői iskolás csoportoknak Fotózás díja: 250,-Ft
Tárlatvezetés: előzetes bejelentkezésre: magyar, angol, német, francia nyelven
Elérhetőség: Gödöllői Városi Múzeum, 2100 Gödöllő, Szabadság tér 5.
telefon: 28/ 422 002, 421-997
e-mail: gmuzeum.g@gmail.com,
varosi.godollo@museum.hu,
godolloi.muzeum@vnet.hu,
Bővebb információ: www.museum.hu/godollo/varosi
Kortárs képző-, és iparművészek bemutatkozásához, időszaki tárlatok megrendezéséhez nyújt helyszínt Gödöllő Város Polgármesteri Hivatalának földszinti terme. Az aktuális kiállításokról a honlap „Programok” fejezete ad információt.
Hathetente más és más kortárs művész alkotásait mutatják be a földszinti étterem- és kávéház falait jelentő Új Galériában. Ezzel a kezdeményezéssel a Királyi Kastélytól rövid úton megközelíthető elegáns Erzsébet Királyné Étterem a mai magyar képzőművészeknek folyamatos bemutatkozási lehetőséget, vendégeinek pedig egy művészi ihletettségű, nem mindennapi környezetet nyújt a város központjában.
„Szárnyas szavad röpít, s emel” címmel nyílt meg Katona-Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész papírkollázs kiállítása a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központban. A különleges alkotások részben Shakespeare-szonettjeinek inspirációjára, részben Erzsébet királyné verseinek felhasználásával készültek.
A rendezvényen dr. Gémesi György polgármester mondott köszöntőt, majd Barabás Márton Munkácsy-díjas képzőművész nyitotta meg a kiállítást.
Az érdeklődők ez alkalommal nem csupán megcsodálták a kiállított műveket, hanem az eseményhez kapcsolódó beszélgetés során az azokat ihlető versekről és az alkotások jelentéstartalmáról is számos érdekességet megtudtak. A kiállítást január 27-ig tekinthetik meg.
Kétszeresen is kitüntetett a 2002-ben átadott, modern, de a kisvárosi környezetbe kiválóan beilleszkedő épület, mely hármas szerepet tölt be a város életében: egyszerre hagyományos könyvtár, információs szolgáltatásokat nyújtó korszerű intézmény és a gödöllőiek kedvelt találkozó helye. 2002-ben Pest megye építészeti nívódíját nyerte el, s mivel Kálmán Ernő és Major György építészek az épület igényes belső tereit a mozgásukban korlátozottak számára is könnyen elérhetővé tették, 2003-ban megkapta Az év akadálymentes épülete címet is. Az 1953-ban alapított könyvtár ma már új módszerekkel, technikával segíti a hagyományos kultúra, olvasás, az új ismeretek iránt érdeklődőket, hangulatos olvasótermei kötetlen beszélgetésekre is lehetőséget adnak.
A jelenleg 102 ezres gyűjteménnyel rendelkező könyvtár sokrétű szolgáltatást nyújt: Könyvek, folyóiratok, CD-k, DVD-k, hangos könyvek kölcsönzése, helyben használata, irodalom-kutatás, témafigyelés, helytörténeti információkutatás, internet használat, wi-fi szolgáltatás, információ keresés adatbázisban, közhasznú és európai uniós információ szolgáltatás, könyvtárközi kölcsönzés, gyermekfoglalkozások, rendhagyó könyvtárismereti órák, rendezvények, irodalmi estek, író-olvasó találkozók, felnőttek képzése (számítógép-, internet-, könyvtár használat, elektronikus ügyintézés), fénymásolás, nyomtatás, szkennelés, számítógép használat, szolgáltatások fogyatékkal élőknek, akadálymentes könyvtár, vakok számára internet elérés, www.gvkik.hu honlapon on-line katalógus, hosszabbítás, előjegyzés, foglalás, könyvajánlás, rendezvény információk.
A magyar cserkészek könyvtára és védett levéltára, a Magyar Cserkészszövetség gyűjteménye 2009 tavaszán került a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központba. A rendkívül gazdag és értékes gyűjtemény a cserkészet történetének dokumentumain túl, a Magyarországon újra éledő cserkész mozgalom kiadványait, és a világ valamennyi magyar cserkész szövetségének a Magyar Cserkészek Szövetségéhez bekerülő dokumentumait is tartalmazza. A Cserkész Irattár (1913-1948) anyagát teljesen rendezve és szakszerűen feltárva kapta meg a könyvtár. A könyvekről gyarapodási jegyzék, a folyóiratokról címlista állt rendelkezésre az aprónyomtatványok tematikusan csoportosítva, de feltáratlanul kerültek a városi könyvtárba. A katalogizálás és a szakszerű feltárás jelenleg is zajlik és évekig tartó feladat lesz. A Cserkész Könyvtár folyamatosan gyarapszik azokkal az őrsi naplókkal, fotó-albumokkal, iratokkal, amelyeket a cserkészek megőriztek és határon innen- és túlról most is eljuttatnak a cserkészdokumentumokat szívesen váró és folyamatosan fogadó könyvtárba. A könyvtár és a levéltár anyaga az érdeklődők és a kutatók rendelkezésére áll. Az eddig feltárt dokumentumok a www.gvkik.hu honlapon, a könyvtár on-line katalógusában elérhetők.
Nyitva tartás:
hétfő, péntek 9-19 h
kedd, csütörtök 9-18 h
szerda 9-13 h (csak a folyóirat-olvasó)
szombat 9-13 h
Elérhetőség:
Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
2100 Gödöllő Dózsa György út 8. Pf. 382.
Telefon: 28/515 280
Fax: 28/410 570
E-mail: konyvtar@gvkik.hu
URL: www.gvkik.hu
A magyar szecesszió Európa-hírű művészeti csoportosulása, a városban 1901-től 1920-ig működő Gödöllői művésztelep (lásd ott) szellemiségét, művészeti hagyományait élteti és adja tovább a GIM, a Gödöllőn és környékén élő, országos- és nemzetközi elismertségű iparművészek csoportosulása.
A műhely alapító tagjai: Anti Szabó János képzőművész, Bódis Erzsébet textilművész, F. Orosz Sára keramikusművész, Fábián Dénes Zoltán képzőművész, restaurátor, Farkas Éva gobelinművész, Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész, Kun Éva Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész, Müller Magda keramikus-művész (†), Pannonhalmi Zsuzsa Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész, Remsey Flóra Ferenczy Noémi-díjas kárpitművész, Szuppán Irén Munkácsy-díjas textilművész, Kiváló és Érdemes Művész.
Műveikből és a meghívott művészek alkotásaiból rendszeresen láthatók itt képző- és iparművészeti kiállítások, időnként bemutatásra kerülnek az egykori szecessziós Gödöllői Művésztelep nagy művész egyéniségei (Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Remsey Jenő) alkotásai, vázlatai.
A műhelyben az egykori Gödöllői Művésztelep hagyományaira épülő művészeti oktatás valósul meg. 3-4 hónapos évközi tanfolyamok és nyári intenzív tanfolyamok során tanulhatják meg az érdeklődők a gobelinszövés, kerámia, rajz- és festészet, különféle textiltechnikák alapjait.
A magas mesterségbeli tudásra nevelő tanfolyamokon a fiatal vagy felnőtt növendékekkel egyénileg foglalkoznak a művészoktatók, professzionális művészeti környezetben dolgozhatnak a felvételi vizsgákra készülők.
Évente több alkalommal különleges, összművészeti rendezvények, költői estek színhelye a kiállítóterem és az alkotóház színekre komponált, festői kertje. Információ a GIM-Ház honlapján.
Nyitva tartás:
szombat-vasárnap 14-17 h (november 1. – március 31.)
szombat-vasárnap 14-18 h (április 1. – október 31.)
Előzetes bejelentkezéssel más napokon is.
Elérhetőség:
2100 Gödöllő, Körösfői-Kriesch Aladár utca 15-17.
Telefon/fax: 06 28 419 660
E-mail: gimhaz@invitel.hu
Bővebb információ:
www.gimhaz.hu
Különleges mikroklímájú a GIM-Házat körülvevő, hangulatos művészkert, amely – akárcsak a Gödöllői Iparművészeti Műhely – a Gödöllői Művésztelep szellemiségét közvetíti a mai látogató számára. Az egykori művészkolónia életének fontos színtere volt a kert, s mint maguk körül mindent, ezt is igyekeztek művészivé formálni, a szépség megjelenítésére használni. Körösfői-Kriesch Aladár felesége, Ilka néni illatos kertjét irodalmi források említik.
A színekre komponált kert Gödöllő egyik különlegesen egyedi értéke, amely a Gödöllői Iparművészeti Műhely elnöke, Katona Szabó Erzsébet, Ferenczy Noémi-díjas textilművész fantáziája és munkája nyomán született. Így hozott létre “arany-, ezüst-, és vörös kertet”, ahol a hangulatot az évszakonként más-más színű, illatozó növények adják. Az egymás mellett lévők levele-virágja festői harmóniában él és pompázik a 100 évvel ezelőtti Művésztelep emlékezetére. A telek közepén egy hatalmas vöröstölgy áll, a “művésztelep fája”, lombkoronája a GIM megnyitásának évfordulóján, október közepén bíborszínűvé válik. A fát 2002-ben ültették, Gödöllő város lakosainak adományaiból. A művészkert szabadtéri kiállítótér is, így a kortárs művészet- és kertkedvelő látogatók számára egyaránt gazdag élményt nyújt.
Nyitva tartás:
szombat-vasárnap 14-17 h (november 1. – március 31.)
szombat-vasárnap 14-18 h (április 1. – október 31.)
Előzetes bejelenkezéssel más napokon is.
Elérhetőség:
2100 Gödöllő, Körösfői Kriesch Aladár utca 15-17.
Telefon/fax: 06 28 419 660
E-mail: gimhaz@invitel.hu
Bővebb információ:
www.gimhaz.hu
