Fresh from the Press

Magyarország legnagyobb alapterületű barokk műemlék-együttese, a Grassalkovich I. Antal gróf (1694-1771) megbízására 1735 után épült Grassalkovich-kastély, mely új típust teremtett a hazai barokk kastélyépítészetben. A kor tehetséges osztrák építésze, Mayerhoffer András (1690-1771) építészeti újításával a kastély impozáns főhomlokzata került előtérbe, az U-alakú kastélyszárnyak hátrafelé, a kert irányába hajlanak, és nem előrehajolva veszik körbe a kastélyudvart, mint például a fertődi Esterházy-kastélyban. Így a látogató a kastély nagystílű díszkapuján át jut be az épületbe majd innen a pompás kastélykertbe.

Grassalkovich Antal gróf, a XVIII. századi magyar főnemesség egyik leggazdagabbja, királyi személynök, a Magyar Kamara elnöke, Mária Terézia (1740-1780) magyar királynő bizalmasa, kastélya pompáját olyan szintre emelte, hogy az Mária Terézia 1751-es látogatása során a legmagasabb körök elismerését is elnyerte. A kettős U alakú, hatalmas parkkal körül vett épületegyüttes nyolc szárnyát több szakaszban építették, 1782 és 1785 között részben átalakították. A mai formáját a XIX. század elején, a Grassalkovichok harmadik generációja idejében nyerte: az urasági lakosztályok és reprezentatív terek mellett templom (Kastélytemplom), színház (Barokk színház), lovarda, fürdő, virágház és narancsház (orangerie) kapott helyet. A család férfiágának kihalását követően több tulajdonos birtokolta, 1867-ben a magyar állam – a mindenkori magyar uralkodó pihenő-rezidenciájaként -megvásárolta, ekkor kapta a “Királyi Kastély” nevet. I. Ferenc József császár és magyar király (1867-1916) gyakran időzött Gödöllőn, családjaik hosszú hónapokat töltöttek a kastélyban.

Különösen Erzsébet királyné (1837-1898) szerette Gödöllőt, ahol a bécsi udvartól távoli, léleképítő szabadságra talált: itt inkább otthon érezte magát, mint a Hofburgban. 2000 éjszakát töltött Magyarországon, jelentős részét a kastélyban. Szívesen lovagolt és vadászott a gödöllői erdőkben. “Gödöllői lakos vagyok” mondta, ha hosszú, magányos sétáin eltévedve útbaigazítást kért a helybéliektől, akik már életében legendákat szőttek szeretett királynéjuk köré, majd tragikus halála után az ország egyik első emlékparkját létesítették tiszteletére (Erzsébet-park).

A királyi korszakban márványistállóval, hatalmas kocsiszínnel bővítették az épület-együttest a lovardát átalakították, ahol Erzsébet királyné a kiváló lovas, cirkuszi lovasmutatványokat is gyakorolhatott. A főbejárat jobb- és baloldalán a királyi fenségeknek két előkertet alakítottak ki (Kastélykert-Felsőkert). A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be, ekkor épült a déli előkertben a “Horthy-bunker”-nek nevezett – a felújítást követően hamarosan látogatható – óvóhely.

1945 után – annyi más hazai palotához hasonlóan – a gödöllői együttes sorsa is a fokozatos pusztulás lett. Falai között szovjet- és magyar alakulatok telepedtek meg, gyönyörű termeiben szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták.

A kis híján teljesen elpusztuló kastély rekonstrukciója 1994-ben kezdődött, 1996-ban adták át a főhomlokzati szárnyat, mely a dísztermet és a királyi lakosztályokat bemutató állandó kiállításnak, a Kastély Múzeumnak adott otthont. A monarchiabeli Magyarországot, Erzsébet királyné és Ferenc József személyét bemutató, történelmi hűséggel berendezett enteriőrök sora 1997 júniusában újabb szobákkal bővült, 1998-ban, a királyné halálának 100. évfordulóján nyílt meg az Erzsébet királyné emlékkiállítás. Mária Terézia gödöllői látogatásának 250. évfordulóján, 2001. augusztus 10-én a Grassalkovichokat és a kastély barokk korszakát megidéző termekkel vált teljessé az állandó kiállítás. Az európai ritkaságnak számító Gödöllői Barokk Színház 2003. augusztusától látogatható.

A 2009-ben kezdődött fejlesztési szakaszban 1,6 milliárd forintos beruházással a Gizella-, és Rudolf szárnyat és a kastély parkjának központi részét (5,2 hektár területen) újítják fel. A felújított szárnyakban tér nyílik újabb állandó- és időszaki kiállítások számára és zenei mesterkurzusok szervezésére. A következő fejlesztési szakaszban, további 1 milliárdos beruházással, kongresszusok, nagyrendezvények helyszíneként újul meg a 635 négyzetméteres lovarda és a Barokk istálló, melynek emeleti része a lovas hagyományok- és lovas kultúra, az udvari lótartás bemutatásának lesz ideális helyszíne.

Nyitva tartás:
www.kiralyikastely.hu

Látogatható:
A Kastélymúzeumba szóló belépővel: www.kiralyikastely.hu

Előbb épült meg mint a budai Várszínház, a Magyarország legrégebbi fennmaradt újkori kőszínházaként számon tartott, 100 főt befogadó Gödöllői Barokk Színház. Alapítója a kastélyt építtető gróf Grassalkovich I. Antal (1694-1771) fia, Grassalkovich II. Antal (1734-1794) herceg, aki a kastély-együttes déli szárnyában, 1782 és 1785 között alakíttatta ki kulisszás rendszerű színházát, melynek falait – a tér perspektivikus tágítására – dekoratív falfestéssel díszítették. Pestről, Budáról és Győrből érkeztek a színi társulatok, hogy a hercegi udvart gödöllői tartózkodása alatt szórakoztassák, a zenét a 24 tagú állandó hercegi zenekar szolgáltatta. A kastély 1867-es, a kiegyezést követő átalakítása során, a színházból 15 lakószobát alakítottak ki a királyi udvar igényei szerint. A beépített színházból csak 1986-ban tűnt elő egy falrészlet, s ennek alapján kezdődött el a sokrétű kutatómunkát igénylő, 2003-ig tartó feltárás. A nagysikerű nyitóelőadást a Magyar Állami Operaház társulata tartotta 2003. augusztus 8-án, Händel Julius Caesar című operájának bemutatásával.

Nyitva tartás:
A Kastély Múzeum nyitvatartási idejében, 25 fős csoportokban, tárlatvezetéssel.
Péntektől vasárnapig egyénileg is látogatható.

Jegyek:
A kastély pénztárában válthatók.

Információ:
(28) 410-124